Cseh Filmkarnevál

  • 2016. február 3.

Snoblesse

Apa és fia, Zdeněk és Jan Svěrák filmjei a karneválon. És sok-sok cseh újdonság.

Mivel a Cseh Filmkarnevál fókuszában a két Svěrák áll, lássuk csak, mit mondott a Narancsnak az Oscar-díjas Jan az Oscar-díj veszélyeiről:

Magyar Narancs: A Kolja és az Oscar-díj után nagyszabású háborús filmet forgatott két cseh pilótáról, akik a német megszálláskor az angol légierőhöz csatlakoznak. A Sötétkék égbolt kelet-európai viszonylatban igazi szuperprodukciónak számított, a legdrágább cseh filmként emlegetik. Elég nagy ugrás lehetett a szinte családias léptékű Kolja után.

false

Jan Svěrák: Ugyanabba a csapdába estem, mint Nyikita Mihalkov, aki a Csalóka napfény után friss Oscar-díjasként leforgatta A szibériai borbélyt. Valami nagyot, látványosat akart csinálni, és jól befürdött vele, akárcsak én a Sötétkék égbolttal. Az Oscar után mindenki a vállamat veregette, és azt az ígéretet kaptuk Hollywoodból, az egyik stúdiótól, hogy bármi is legyen a következő filmem, azt ők boldogan finanszíroznák. Amikor megtudták, hogy ez a bármi két Angliába szakadt cseh pilótáról fog szólni, és a film felében csehül beszélnek, jelentősen alábbhagyott a lelkesedésük. A kezdeti ígéretből annyi maradt, hogy ha már leforgattuk a filmet, ők örömmel megtekintik, és majd meglátják, tudnak-e vele kezdeni valamit. Végül nekem kellett összekalapoznom a pénzt.

Aki továbbolvassa interjúnkat, megtudhatja, hogy miért veszett össze – a Csereüvegek című filmjük kapcsán – Zdeněk és Jan (azóta már rég kibékültek), aki viszont a klasszikus és vadonatúj cseh filmekre kíváncsi, a teljes programot itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."