Dettikéről és más istenekről

  • 2016. május 11.

Snoblesse

Könyvbemutató a B32-ben. Mindenki hozzon egy képzeletbeli barátot!
false

„Balambérnak hívnak, és a kulcslyukban lakom” – szuper kezdőmondat, legszívesebben ide idéznénk Elekes Dóra új meséjének minden sorát, ám ezt nem tehetjük, szóval, elég legyen annyi, hogy A muter meg a dzsinnek szerzője új mesekönyvvel és új mesehősökkel készül a könyvhétre.

A kulcslyuklakó Balambér az egyik főfőhőse Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről című, új meséjének, a még Balambérnál is főbb hős pedig természetesen nem más, mint maga Dettike, aki már feltűnt egyszer az Egyszervolt… Meseantológia oldalain, a Dettike fiú lesz című mesében, de ezt a szerző rajongói úgyis tudják.

Dettike és a képzeletbeli Balambér kitalálója egy nem kitalált, hanem nagyon is valós helyen, a B32 Galériában fog hamarosan feltűnni – Elekes Dóra június 7-én Kollár Árpáddal mutatja be új meséjét.

Ott kell lenni! „Punktum!” (Hát, jó, ez a „Punktum” is idézet.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.