Szóljon hangosan a Hair!

  • 2016. június 15.

Snoblesse

Nem a film, a musical. Ahogy azt Mohácsi János elképzeli.
false

Aki látta, és ki ne látta volna Milos Forman filmváltozatát, annak jó, de hiába a mozgóképes jártasság, mert Mohácsi János Hairje éppen csak köszönő viszonyban van Forman formabontó filmjével. Annál több köze van James Radno, Gerome Ragni (szöveg) és Galt MacDermot (zene) musicaljéhez, melyet megannyi visszautasítás után végül Joseph Papp mutatott be 1967-ben, mint off-Broadway-előadást. A művelt nyugati közönség (és az 50 dolláros valutakerettel utazó magyarság) először láthatott meztelen színészeket és hallhatott cifra káromkodásokat színpadon – az azóta eltelt több mint 50 év során volt időnk hozzáedződni a pucérkodáshoz és a vaskos verbalitáshoz is. Mohácsi János és csapata (magyar dalszövegek: Závada Péter, koreográfus: Bodor Johanna) nem nosztalgiatripre, hanem egy nagyon is friss happeningre hívják a Hairre vágyókat.

Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Lábodi Ádám, Radnay Csilla, Pető Kata, Lovas Rozi, Boros Anna, Formán Bálint, Mátyássy Bence és még sokan mások.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.