Homéroszról, eposzról, színházról

  • 2012. november 15.

Snoblesse

Akhilleuszt várják a színpadra – eposzügyi eligazítás a Sanyi és Aranka Színházban.


Fotó: Sióréti Gábor

Homérosz nélkül ma szegényebbek lennénk egy sokak által kedvelt, irodalomnak nevezett valamivel, a könyvtárak polcain is szellősebben állnának a könyvek, és a színház története is szegényebb lenne néhány jelentős fejezettel. Minden út tehát az eposzhoz vezet, és minden irodalmi műfaj az eposzban gyökerezik – aki netán kételkedne a kijelentés igazában, meggyőző érvekkel gazdagodhat, ha részt vesz a Sanyi és Aranka Színházban most kezdődő görög kultúrtörténeti sorozat első előadásán. Hegedűs D. Géza, Kocsis Gergely, Lukáts Andor, Simkó Kati, Szorcsik Kriszta és Pallag Márton bújnak a homéroszi alakok bőrébe, a nagy eposzi felfordulásban pedig a téma szakavatott ismerője, Karsai György klasszika-filológus egyetemi tanár tart rendet mint eposzügyi moderátor.

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.