Bloomsday Szombathelyen

  • 2012. június 12.

Snoblesse

Az Ulyssest és James Joyce-t ünnepli a város, mely Leopold Bloom apjának szülőhelye.


Kis lépés volt Dublin történetében, de nagy lépés volt a világirodalomban James Joyce Ulyssese. Kis lépés volt az Ulysses történetében, de nagy lépés Szombathely és a mű kapcsolatában 1994, ez volt az első év ugyanis, amikor a hazai Joyce-rajongók megünnepelték június 16-át, hiszen ez az a nap (1904. június 16.) Leopold Bloom életének egy napja, melyről közel 700 oldalon az Ulysses szól. És miért éppen Szombathely? Nos, azon egyszerű oknál fogva, mert ez a város Virág Rudolf, Leopold Bloom apjának szülővárosa – soha rosszabb apropót a Bloomsday (nem összekeverendő az ítétetnapot jelentő doomsdayjel) megünneplésére. Az ünnep azóta hivatalos formát, James Joyce pedig szoborformát öltött – életnagyságú szobrát 2005-ben avatták fel az ír–magyar barátság jegyében. Szombathely városa idén is megüli a Bloomsdayt: lesz felolvasás, hagyományos pecsételés, ír kocsmazene, kiállítás, sör, koncert és könyvbemutató is: Takács Ferenc, a Joyce Társaság elnöke mutatja be a nemrég megjelent, új  Ulysses-fordítást, melynek fülszövegében – igen méltánylandó módon – Szerb Antal kekeckedő sorai is helyet kaptak: „Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész."

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."