XXL: Xiu Xiu & Larsen

  • 2012. június 12.

Snoblesse

Váratlan zenei ötletrohamok, szórakoztató avantpopkísérletek – egy amerikai és egy olasz csapat küzd vállvetve az Akváriumban.


A már tíz éve pályán lévő Xiu Xiu (nevük, mely egy Joan Chen által főszerepelt 1998-as filmből származik, „su su”-nak ejtendő) nehezen behatárolható, talán nem is mindig könnyen befogadható, de némi ráhangolódás után kivételes élményt nyújtó zenékkel szolgál az ínyenc közönség számára. A Xiu Xiut gyakorlatilag Jamie Stewart gitáros/billentyűs/mindenes/énekes/zeneszerző hozta világra és ő is üzemelteti – mostanában leginkább a zenebohóci ambícióktól sem mentes Angela Seo közreműködésével. Szerencsére többször is voltak nálunk (koncertbeszámolónk itt), így többen is láthatták már, mint varázsolnak saját univerzumot a színpadra – pusztán gitáron és szintin elővezetett, lélekemelő akkordok, Stewart fejhangú vokálja, hajmeresztő szövegei, elektronikus csipogás, technoid tánczenei lüktetés és a lehető legfurcsább ütős instrumentumok segítségével. A négytagú olasz, a szcénában legendának számító, amúgy dallamgazdag posztrockszerű zenéket játszó Larsen-formációval sem most kezdődött XXL név alatt futó együttműködésük. 2005-ben és 2007-ben is kiadtak egy-egy közös albumot (¡Ciaütistico!, ¿Spicchiology?), idén pedig Düde címen gyártottak egy nagylemeznyi zeneanyagot (pedig a Xiu Xiu is saját, a kritika által igen jól fogadott albumot adott ki Always címen!), s most ezzel turnéznak, többek között az Akváriumban.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.