Jean-Luc Godard: Lear király

  • 2014. március 26.

Snoblesse

A New Wave királya találkozik New York királyával.
false

Minden filmnek van eleje, közepe és vége, de nem feltétlenül ebben a sorrendben - mondta Godard és nem a levegőbe beszélt, elég csak megnézni a francia filmrendező 1987-es Lear király-feldolgozását.  A filmben feltűnő Woody Allen így emlékezett vissza az emlékezetes forgatásra: "Egyáltalán nem volt forgatókönyv, semmi sem volt, csak Godard, egy operatőr és én. Bármit megtettem, amire kért, és elég őrült dolgokra kért, amiket persze én mind megcsináltam, hiszen mégiscsak Godard-ról volt szó. A legbizarrabb forgatási élményem volt. Meglepne, ha csak egy kicsit is normálisan festenék." Ha Woodynak ilyen kétségei voltak (a kész filmet sosem merte megtekinteni), milyen érzéssel indulhatnak neki a vetítésnek a mezei nézők? Mindenre fény derül a Szerzői Filmklub soron következő vetítésén.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.