Köd utánam

  • 2016. május 11.

Snoblesse

Vajon lehet-e boldognak lenni Magyarországon? A választ a Mohácsi testvérek és Parti Nagy Lajos szolgáltatják.

„A szegényeket »tematizáló« operabálban éppen egy orosz herceget mutatnak be az ájuldozó hölgyeknek, mire valaki megjegyzi: »Szegény anyámat is megerőszakolták az oroszok.« Sietve érkezik a replika a fő politikai tekintélytől: »Ez csak természetes.« A színpadi helyzet jó is lehetne: a Mohácsi-operett helyszíne a végtelen pazarlását és gazdagságát villogtató elit mulatsága, amelyre egy díszszegényt is meginvitálnak. És ahol persze úgy jótékonykodnak, hogy sehogy.

false

A szép összefonódásban élő gazdasági és politikai elit bulija megfelel az operetthagyománynak, amelyben gyakran a fent és a lent társadalmi osztályai találkoznak, megvan benne a mesei fordulat lehetősége, hogy a szegény felemelkedhet, hiszen a felemelkedés minden boldogság netovábbja. Mohácsi Jánosnak van operett-tapasztalata, egyik legjobb műve a Csárdáskirálynő finom átirata volt. Most eredeti operettet írt Mohácsi Istvánnal, benne Parti Nagy Lajos verseivel és Kovács Márton zenéjével. Itt is vannak »lenti« rétegek, például az operabálba be nem bocsátott, durván kigúnyolt kövér lány.”

Tovább is van Tompa Andrea kritikája, aki kíváncsi, teljes egészében itt olvashatja el. Aki pedig a Mohácsi–Part Nagy-féle operett-Magyarországra kíváncsi, annak ott az Örkény előadása. Játsszák:

Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Bíró Krisztina, Kurta Niké, Osváth Judit, Lénárdt Laura, Pogány Judit, Ficza István, Takács Nóra Diána, Nagy Zsolt, Vajda Milán, Für Anikó, Némedi Árpád, Máthé Zsolt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.