Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Könyékig lehet turkálni a kalandokban - Rába Roland rendező

  • rés a présen
  • 2016. november 2.

Snoblesse

Don Quijote a Szkénében - a rendezőt tavaly faggattuk

rés a présen: A nemzeti színházi, igazán sikeres rendezéseid után merre ment a pályád?

Rába Roland: A Nemzeti Színház után dolgoztam a Belvárosi Színházban, a Radnóti Színházban, az Átrium Film-Színházban, a Thália Színházban a KV Társulattal, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Proton Színházban, valamint a Stúdió K-ban és Tatabányán, a Jászai Mari Színházban.

false

 

Fotó: Mészáros Csaba

rap: A Szkénében a Don Quijotét mutatod be hamarosan. Honnan indult a produkció?

RR: A Nézőművészeti Kft. keresett meg. Cervantes regényében könyékig lehet turkálni a kalandokban. Gyulay Eszter dramaturggal turkálunk, Parti Nagy Lajos segítségével. Az egészet nem tudjuk bemutatni, így a saját változatunkat láthatja majd a közönség. Nagyon egyszerű eszközökkel szeretnénk megteremteni Don Quijote fantáziavilágát.

rap: Kikkel valósítod meg a produkciót?

RR: Mucsi Zoltánnal, Scherer Péterrel, Katona Lászlóval a Krétakörben és a Protonban dolgoztam együtt, Kovács Krisztiánnal pedig legutóbb az Othellóban, Parti Nórit még stúdiós koromból ismerem. Vámos Veronika flamencotáncossal kiegészülve hatan szerepelnek a történetben. A Don Quijote története elsősorban a kóbor lovagról szól, az előadás, ha jól sikerül, azokról is, akik ezt a történetet csinálják.

rap: Kinek szól ez a darab?

RR: Olyan felnőtteknek, akik még szeretik a meséket.

rap: Mik a távolabbi terveid?

RR: Nincsenek távolabbi terveim.

rap: Hogyan képzeled a hazai színházat tíz év múlva?

RR: Azt sem tudom, jövőre hogy lesz, nem mernék jóslatokba bocsátkozni.

Előző cikk a rovatban „Az országunk a maga tűrhetetlenségeivel” - Kovács Dániel Ambrus rendező „Az országunk a maga tűrhetetlenségeivel” - Kovács Dániel Ambrus rendező
Következő cikk a rovatban Mundruczó & Demencia Mundruczó & Demencia

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Kritika

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

Kritika

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Kritika

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

Külpol

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Publicisztika

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.