Snoblesse
Könyékig lehet turkálni a kalandokban - Rába Roland rendező
Don Quijote a Szkénében - a rendezőt tavaly faggattuk
(2015-04-02)
Don Quijote a Szkénében - a rendezőt tavaly faggattuk
Emlékszünk-e még Bokros Lajosra, a régire, a húsz év előttire, aki bajszára tűzte a békétlen egyetemistákat, maga írta meg programját, és aztán inkább vette kalapját, de meg nem alkudott?
Az Orbán–Simicska-viszály elmérgesedése után a „közszolgálati” média viharos gyorsasággal alakult át. Az MTVA „nemzeti hírtelevízióvá” formálta vezető csatornáját, ám az első adásnapok főként újságírótanoncok által készített műsorát bakik sora tette tönkre.
Mire számítson az, aki egy vidéki kisvárosban értelmiségiként és politikai szereplőként fellép a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen? Lapunk volt munkatársának vérlázító tapasztalatai.
Volt néhány hátborzongató kép az utóbbi hetek sajtójában, ami minden politikai közleménynél, bűnügyi statisztikánál, a tüntetések bármelyik frappáns jelszavánál pontosabban mutatta meg Orbán Viktor rendszerének igazi arcát.
A kormány jelenleg is minden követ megmozgat, hogy eltávolítsa magától a Quaestor-botrányt. Milyen esélyei lehetnek? A szerk. álláspontja.
Március 23-án elhunyt Lee Kuan Yew (Li Kuan Ju), Szingapúr alapítója, ott szó szerint a haza atyja.
Az „illiberalitás” fogalma nem új keletű, ám Fareed Zakaria 1997-ben, a Foreign Affairsben publikált cikkében, Az illiberális demokrácia felemelkedése c. esszében új, meglepő és bizonyos társadalmi folyamatok magyarázata során könnyen hasznosítható értelmezést adott neki.
Ki a legnagyobb vadász idehaza? Hol vadászik Semjén Zsolt, Tasó László és Mészáros Lőrinc? És már megint Felcsút.
Kétségbeesés és szomorúság jellemző a Quaestor-károsultakra, akik az interneten és helyben is szervezkednek, mert úgy érzik, ha összefognak, nagyobb eséllyel kaphatják vissza a pénzüket. Sokan egyáltalán nem szerették volna elmesélni a történetüket, saját névvel pedig senki nem vállalta a szereplést. A felelősségről és következményekről ügyvédeket kérdeztünk.
Országos botrány lett egy váci gimnázium tanárainak nyílt leveléből, melyben közölték: nem hajlandók diákokat küldeni Budapestre közönségnek a március 15-ei állami ünnepségekre. Az ügy a bizalomhiányos iskolai légkörről szóló tanmesének is beillene.
Tizenhárom éve vezeti Ajkát, a legnagyobb várost abban a körzetben, ahol április 12-én időközi országgyűlési választást tartanak Lasztovicza Jenő halála miatt. Ha valaki, ő ismeri a körzetet. Beszélgetésünkben a szocpárt sem úszta meg.
A Virgin cégbirodalom fejeként 4,9 milliárd dolláros vagyont szedett össze. Hőlégballonnal és egyéb különleges járművekkel elkövetett rekordkísérleteivel a legmerészebb milliárdos a földön. The Virgin Way című könyvében a birodalomirányítás rejtelmeibe vezeti be a laikusokat. A hamarosan nálunk is megjelenő mű apropóján válaszolt e-mailben feltett kérdéseinkre.
Több mint egy hetet csúsztak a nigériai választások a Boko Haram támadásai miatt. A hadsereg nem vállalta ugyanis, hogy az iszlamista felkelőkkel folyó harcok közepette még a szavazás biztonságáért is kezeskedjen.
Színházi előadásról lesz szó, amiben részt vehetnek a nézők. Ma két társulat erős ebben igazán, a Kerekasztal és a Káva, az Elveszettek az utóbbi munkája. Továbbolvasva ezt a cikket, talán az lehetne a legérdekesebb kísérlet, ha elengednénk azokat a kötöttségeket, amelyekkel megszabjuk, hogy mi is az a színház. Hátha ez is az.
Színházi előadásról lesz szó, amiben részt vehetnek a nézők. Ma két társulat erős ebben igazán, a Kerekasztal és a Káva, az Elveszettek az utóbbi munkája. Továbbolvasva ezt a cikket, talán az lehetne a legérdekesebb kísérlet, ha elengednénk azokat a kötöttségeket, amelyekkel megszabjuk, hogy mi is az a színház. Hátha ez is az.
Emlékkoncertet rendeznek a 70. születésnapja alkalmából a Zeneakadémián, könyvet írtak róla, és noha vannak tervei, a hangverseny az „Egy beteljesedett életmű” címet viseli. Ezek szerint ennyi volt?
Egy ódát operaként előadni, és ezt az operaelőadást divatbemutató gyanánt felmutatni – mindjárt két olyan döntés, amely tiszteletre méltóan merész vállalkozásnak mutatja Händel 1738-as művének Müpa-beli szcenírozását, pontosabban a tavaly litván–magyar együttműködésben létrejött produkció Budapestre igazított változatát. Az előbbi döntésre persze számos példát ismerünk, hiszen nagy és kis rendezők egész sora rugaszkodott már neki oratorikus remekművek színházi élménnyé formálásának, s Peter Sellars a Máté-passióval vagy Claus Guth a Messiással egészen pazar eredményt ért el Berlinben, illetve Bécsben.
Úgy lehet, a Nemzeti Hírcsatorna mindennapi teljesítményének árnyékában szinte alig jut érdemi figyelem a megújult és Petőfi nevével felruházott kettes csatornának, noha ott is nagyban zajlik a munka, és pezseg az élet.
Aligha kérdéses, hogy az ezredforduló körüli években megújulni vagy legalábbis új hangokkal kiegészülve felfrissülni látszó európai regényirodalom egyik meghatározó szerzője az Angliában élő német Winfried Georg Sebald volt (a másik nagy hatású alaknak az ugyanebben az időben Spanyolországban élő chilei Roberto Bolaño tűnik).
Ősszel megjelent regénye, a Máglya az eladási listák élén virított, és a Narancs irodalmi sikerlistájának kritikus szavazóinál is felért a második helyre. A második regény, A fehér király nemzetközi siker, hamarosan film készül belőle. Most pedig új kiadásban itt az első könyve, az eddig csak szűk közönséghez eljutott A pusztítás könyve.
A posztmodernben mindinkább elhalványul a határ populáris és elitkultúra között, hangzik a kultúraelmélet egyik agyonidézett közhelye, és alig huszonöt évvel Fredric Jameson klasszikusának megjelenése után a magyar folyóirat-kultúrában is mozgolódás kezdődött.
Az utóbbi napokban két összeállítást is láthatott a nagyközönség a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak műveiből. Bemutatkozott a főként Janisch Attila és Szász János nevével fémjelezhető alapszakasz, s a Gothár Péterhez és Máthé Tiborhoz köthető mesterképzés állománya is. Megnéztük, hogy mit hoz a jövő.
A furcsa (egész pontosan 10+4 ferde vonalból és a közé ékelt szóból álló) művészi képződmény (márkajegy vagy művésznév) úgy jött létre, hogy 2001-ben, Kölnben összeköltözött egy űrelektronikus slágerproducer és egy interfésztervező informatikus.
Orbán Viktor tavaly márciusban adta át a felújított Ludovika Akadémiát a két évvel korábban alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, idén ősszel a hallgatók már a szomszédban elkészült új kollégiumba is beköltözhetnek. A 38 milliárdos Ludovika Campus projekt komoly ütemet diktál.
Izgalmas felfedezésről adott hírt a nemzetközi hírű magyar agykutatócsoport – a hozzá fűzött kommentárjaiknak viszont nem fog mindenki örülni.
Sátánista szektákat véltek garázdálkodni a nyolcvanas–kilencvenes évek Amerikájában. Az ördögi tömeghisztéria utolsó áldozatai egy éve szabadultak, és kártérítési perre készülnek.
Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.
1971. április 8-án ült össze az első Roma Világkongresszus. Ez volt az első szervezett és átgondolt kísérlet arra, hogy a roma lakosság érdekei és jogai nemzetközi szinten is megfogalmazódjanak. Ezen a napon Londonban több mint tíz ország 23 delegáltja – köztük a kor neves színésze, Yul Brynner, és Magyarországról Farkas Menyhért író – döntött a roma nép zászlójáról, himnuszáról, önelnevezéséről. Emellett több bizottságot hoztak létre az oktatás, a kultúra, a háborús bűnök és kárpótlás, illetve a szociális és nyelvi témájú problémák kezelésére. A negyedik világkongresszuson, 1990-ben a Varsó melletti Serockban született döntés arról, hogy április 8-át, az első világkongresszus kezdetének időpontját roma ünnepként ismerjék el. Az ENSZ ezt a napot a roma kultúra világnapjává nyilvánította, az Európai Parlament pedig 2005. április 28-án határozatban rendelkezett, hogy április 8. „a romák napja” legyen.