Ladik Katalin: Alice Kódországban

  • 2013. január 29.

Snoblesse

Multimédiás performansz Lewis Carroll után szabadon.

 


 

Ha valaki netán nem tudná, micsoda kincs Ladik Katalin művészete, álljanak itt az egyik legmenőbb brit filmrendező, Peter Strickland szavai: „De Ladik Katalin is fontos ihletforrás volt. Dolgoztunk is vele a filmben. Egyik régi albumán legalább húszpercnyi intenzív üvöltés hallható. Milyen jó lenne ez egy horrorfilmben! – gondoltam. Ez vezetett rá a film alapötletére.” Strickland tavaly bemutatott filmje, a Berberian Sound Studio kapcsán (a teljes interjú itt) áradozott a hangköltemények és képversek, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotójáról, aki multimédiás performanszát, az Alice Kódországbant mutatja be, mely magyarországi ősbemutató is egyben. Az előadás utáni beszélgetésből pedig kiderül, hogyan is jött létre a találkozás Ladik Katalin és Lewis Carroll meséi között, illetve milyen más előzményei voltak az előadásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.