Ladik Katalin: Alice Kódországban

  • 2013. január 29.

Snoblesse

Multimédiás performansz Lewis Carroll után szabadon.

 


 

Ha valaki netán nem tudná, micsoda kincs Ladik Katalin művészete, álljanak itt az egyik legmenőbb brit filmrendező, Peter Strickland szavai: „De Ladik Katalin is fontos ihletforrás volt. Dolgoztunk is vele a filmben. Egyik régi albumán legalább húszpercnyi intenzív üvöltés hallható. Milyen jó lenne ez egy horrorfilmben! – gondoltam. Ez vezetett rá a film alapötletére.” Strickland tavaly bemutatott filmje, a Berberian Sound Studio kapcsán (a teljes interjú itt) áradozott a hangköltemények és képversek, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotójáról, aki multimédiás performanszát, az Alice Kódországbant mutatja be, mely magyarországi ősbemutató is egyben. Az előadás utáni beszélgetésből pedig kiderül, hogyan is jött létre a találkozás Ladik Katalin és Lewis Carroll meséi között, illetve milyen más előzményei voltak az előadásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.