Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Nyomdagép+forradalom

  • 2012. március 7.

Snoblesse

Elő a nyomdagéppel! Landerer és Heckenast híres gépe is előkerül március 15-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ünnepi tárlatvezetés, ünnepi beszéd, ünnepi koncert – ez mind-mind része a Petőfi Irodalmi Múzeum ünnepi programjának, de a legnépszerűbb ünnepi elfoglaltság a forradalmi ifjúság körében alighanem a nyomdagép lesz. Persze nem akármilyen nyomdagépről van szó, hanem arról, amelyen Landerer és Heckenast nyomdájában a forradalom 12 pontját 1848. március 15-én kinyomtatták. A mostani nyomtatóknak retorzióktól nem kell tartaniuk, senki sem fog szegény Landerer sorsára jutni, akinek bujdosnia kellett (szemben Heckenasttal, aki nem volt ott a 12 pont kinyomtatásánál). Az ünnep alkalmából március 15-én a múzeum valamennyi kiállítása ingyenesen látogatható.

Előző cikk a rovatban Halott könyvtár – Könyvek olvasatlanul Halott könyvtár – Könyvek olvasatlanul
Következő cikk a rovatban Para-frázis a Sufniban Para-frázis a Sufniban

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Kritika

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Kritika

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Kritika

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A szerk.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

A szerk.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

Színház

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Belpol

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Belpol

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Belpol

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.