Nyomdagép+forradalom

  • 2012. március 7.

Snoblesse

Elő a nyomdagéppel! Landerer és Heckenast híres gépe is előkerül március 15-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ünnepi tárlatvezetés, ünnepi beszéd, ünnepi koncert – ez mind-mind része a Petőfi Irodalmi Múzeum ünnepi programjának, de a legnépszerűbb ünnepi elfoglaltság a forradalmi ifjúság körében alighanem a nyomdagép lesz. Persze nem akármilyen nyomdagépről van szó, hanem arról, amelyen Landerer és Heckenast nyomdájában a forradalom 12 pontját 1848. március 15-én kinyomtatták. A mostani nyomtatóknak retorzióktól nem kell tartaniuk, senki sem fog szegény Landerer sorsára jutni, akinek bujdosnia kellett (szemben Heckenasttal, aki nem volt ott a 12 pont kinyomtatásánál). Az ünnep alkalmából március 15-én a múzeum valamennyi kiállítása ingyenesen látogatható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.