Legát és a Sweet Jane a Tilos Maratonon

  • 2012. június 14.

Snoblesse

Lou Reed nem veszett el, csak átalakult – Legát és a Sweet Jane Lou Reed-átköltései a Tilos Maratonon.


Hey babe, take a walk on the wild side. Nincs baj, épp a pokolra szálltál. Lou Reednél Holly érkezik Miamiból New Yorkba, Legát Tibor és a Sweet Jane feldolgozásában Anna érkezik egy Szeged melletti tanyáról Budapestre. Hasonló utat járnak be Lou Reed repertoárjának hatvanas–hetvenes évekbeli gyöngyszemei – Legáték jóvoltából Budapestre, és a ma dúló viszonyokra változnak a dalszövegek, de a sorok között Lou Reed örök. Miként Anna is: Anna látni akarta a fényeket, Szeged mellől egy tanyáról érkezett. Csak a pofontól látott csillagot, ő lett, akit bárki megdughatott... Szolgálati közlemény (és nem dalszövegrészlet): a Sweet Jane új tagokkal, dobtalanítva, a nyugdíjas lét felé kacsingatva és kis híján unplugged teszi tiszteletét a Tilos Maratonon.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.