Palesztin piknik a Toldiban

  • 2012. június 14.

Snoblesse

Fotókiállítás, könyvbemutató és humusz.


Bisztrai Márton távolról sem szobatudós: az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének fiatal tanára másfél évet töltött egy Betlehem szomszédságában élő keresztény palesztin közösség körében, s az itt tapasztaltak késztették könyvírásra. A könyv Hit, fegyverek, szüzek címmel a boltokban, palesztin piknik pedig a Toldiban. A szerzőn kívül (akivel Jaksity Kata beszélget) megtekinthetők Firas Mukarker fotói, és előkerülnek a komoly kutató személyes tárgyai is. A Közel-Keleten gyűjtött apróságok haza is vihetők, ám ehhez előbb meg kell vásárolni az izraeli katonai megszállás és a muszlim többség kettős szorításában élő keresztény palesztin kisebbségről szóló művet,majd pedig részt kell venni a tombolán. Minden kisebbségi és többségi érdeklődő welcome.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.