Palesztin piknik a Toldiban

  • 2012. június 14.

Snoblesse

Fotókiállítás, könyvbemutató és humusz.


Bisztrai Márton távolról sem szobatudós: az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének fiatal tanára másfél évet töltött egy Betlehem szomszédságában élő keresztény palesztin közösség körében, s az itt tapasztaltak késztették könyvírásra. A könyv Hit, fegyverek, szüzek címmel a boltokban, palesztin piknik pedig a Toldiban. A szerzőn kívül (akivel Jaksity Kata beszélget) megtekinthetők Firas Mukarker fotói, és előkerülnek a komoly kutató személyes tárgyai is. A Közel-Keleten gyűjtött apróságok haza is vihetők, ám ehhez előbb meg kell vásárolni az izraeli katonai megszállás és a muszlim többség kettős szorításában élő keresztény palesztin kisebbségről szóló művet,majd pedig részt kell venni a tombolán. Minden kisebbségi és többségi érdeklődő welcome.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.