Liza, a rókatündér

  • 2016. július 28.

Snoblesse

A japán mesék elátkozott rókatündére 2016-ban is kísért.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Lássuk, mit válaszolt a Narancs kérdéseire Liza alakítója, Balsai Móni:

magyarnarancs.hu: A Liza, a rókatündér arról szól, hogy a figurád egyszer csak vesz egy nagy levegőt, és elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, megvalósít valamit – ő speciel a szerelmet akarja megtalálni. A te életedben voltak ilyen nagy levegővételek?

Balsai Móni: Voltak, igen. Szeretek nagy levegőt venni, és időnként szerintem muszáj is. Lehet szó egy gleccsermászásról is, vagy egy vad rókával való fotózkodásról. Életem eddigi legnagyobb levegővétele az volt, amikor eljöttem Győrből. Ez is nagyon megerősített; ott indult, hogy elkezdtem lazábban gondolkodni.

magyarnarancs.hu: A Liza… az első komoly filmfőszereped. Most is jön egy nagy levegővétel?

BM: Nem tudom, beszélgessünk egy év múlva! Most nagyon jó, most ki tudom mondani, hogy boldog vagyok. Talán egy újabb nagy levegővétel, hogy lesz egy kutyánk, Liza, akit ma délután hozunk el a menhelyről; azt gondolom, ő egy új dimenziót fog nyitni az életemben, mert rákényszerít, hogy egy picit megálljak, és ne csak a szakmát nézzem, hanem valami mást is, ami sétálással, pihenéssel, szeretettel jár.

A teljes interjú itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.