Lukács Miklós Cimbiózis

  • 2016. október 3.

Snoblesse

Főszerepben a cimbalom.
Lukács Miklós

Lukács Miklós

 

A migrén ritkán áll a nagy zenészkarrierek hátterében, de Lukács Miklós és a cimbalom kapcsolatában nagy szerep jutott a fejfájásnak: „Gyerekkoromban migrénes fejfájással küszködtem. Egyszer megkérdezte az orvos a szüleimet, hogy mit vettek észre, mikor nem fáj a gyerek feje. Tény, hogy amikor apukám gyakorolt, nagyon odafigyeltem, és akkor nem fájt. És erre mondta az orvos, hogy akkor megvan, be kell fogni a gyereket cimbalmozni. Így kezdődött…” – avatta be cimbalmossá válásának történetébe a Narancsot (a teljes interjú itt) az immár nemzetközileg is elismert, s itthon is magasan jegyzett zenész, aki Esterházy Péter javaslatára nyerte el az AEGON Művészeti Társdíjat. A Cimbiózisban Lukács Miklós Baló István dobossal és Orbán György nagybőgőssel játszik együtt – ezúttal a BMC – Opus Jazz Clubban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.