Mephisto újratöltve

  • 2013. október 28.

Snoblesse

Bemutatkozik a Vígszínházba költöztetett Mephisto. Hendrik Höfgen a Jászain.
false

Szombat este egy utolsó Mephisto-előadással lezárult a Nemzeti Színház Alföldi-korszaka – írtuk anno, s abban nem tévedtünk, hogy az Alföldi-korszak valóban lezárult a Nemzetiben (az utolsó napról készített képgalériánk itt), ám az Alföldi-korszak mégsem ért teljesen véget, csak a Vígszínházba költözött. Hendrik Höfgen immár a Szent István körúti kőszínházba jár dolgozni, s vele együtt Stohl András is, aki a Narancsnak így nyilatkozott (a teljes interjú itt) a szerepről: „Ebben a darabban mindenki hozzám jön, talán három-négy jelenetben nem vagyok benne. Az elején ráadásul még inkább körülöttem zajlanak az események, nem velem vagy bennem, és éppen ez az a része a szerepnek, ami távolabb áll tőlem. A görcsös, magába forduló ember. Nehéz volt magamat visszafognom, mert nagyon akartam teljesíteni, és én nagyon tolós színész vagyok, tehát kiengedem az energiámat, az erőmet, a hangomat. A próbákon Robi folyamatosan azt kérte, hogy fogjam vissza magam, mert Höfgen itt még nagyon beszari, és épp nem attól lesz igaz a jelenet, ha a szokásos nagy indulati löttyel belemegyek. Nem volt könnyű.”

Figyelmébe ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.

Kiterítenek úgyis?

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Vár a MÁV

Az anyázás azok közé a kivételesen sértő gesztusok közé tartozik, amely sokak szerint azonnali megtorlást követel. Ám ha abból indulunk ki, hogy hányan anyáznak csak a városi közlekedésben, már nem is akkora sértés ez.

Üvegtigrisek viadala

A Ruszt József alapította zala­egerszegi színház jelenlegi korszakában nem csak földrajzilag esik távol az országos színházi nyilvánosságtól. A megyén kívül ritkán jutnak el vendégjátékokra, és az előadásaik sem vonzzák a városon kívüli nézőket, pedig a 2010 óta tartó, Besenczi Árpád nevével fémjelzett korszakban sem volt ez mindig így.

A legkeményebb

Legkeményebb tele elé néz Ukrajna: az energiahálózat jelentős része sérült vagy működésképtelen, több millióan – ezen belül a frontvonal közelében majdnem egymillióan – szorulnak közvetlen vagy közvetett támogatásra. Az ENSZ által kalkulált szükséges forrásnak kevesebb, mint a fele jött össze szeptember végére.

Állandósult betartás

Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.

„Madár se száll az udvarra”

Busz csak ritkán jár a kétszáznegyven lelkes Rakacaszendre, sok ottani iskolás ezért hamar lemorzsolódik. A többség közmunkából él, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. Egy felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet próbálja kimozdítani a helyieket a reményvesztett hétköznapokból.

Elcsatolt falvak

Az újságból tudták meg hat község lakói és helyi vezetői Csongrád-Csanád megyében, hogy az 1-es választó­kerületből várhatóan átrakják őket a 2-esbe, illetve a 4-esbe. A hat településen a szavazók többsége kormánypárti volt 2022-ben. Eddig ellenzéki többségű választókerületben voltak. És közben megjött a Tisza Párt is.