Minden megvan – Ottlik 100

  • 2012. május 15.

Snoblesse

Minden, amit tudni akartál Ottlikról – kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ha van is valaki (nincs), akinek nem szívügye az Iskola a határon, olyat talán még ő sem állítana, hogy az Ottlik-emlékév (az író születésének 100. évfordulója) ne lenne kellőképpen becsben tartva. Az ország számos pontján kisebb és nagyobb közösségek olvasták és olvassák fel maratoni szeánszokon a nagyregényt, egymást érik az Ottlik-szemináriumok, az Ottlik-túrák, az Ottlik-előadások és az Ottlik-megnyitók, és egész biztosan akadnak fiatal Ottlik-fanok, akik az Esterházy-módszerrel élve már bőszen másolják is egy szép nagy papírlapra a regény szövegét. És az Ottlik-helyzet egyre csak fokozódik, most például a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt kiállítás különleges relikviákból, tárgyi dokumentumokból, festményekből, fotókból, grafikákból és a kortársak emlékezéseiből. A Narancs Ottlik-videójáért viszont ki sem kell mozdulni, elég egy kattintás ide.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.