Danny Boyle az Urániában

  • 2016. november 7.

Snoblesse

A Gettómilliomos és az olimpia nyitóünnepségének rendezője a londoni Nemzeti színpadán a Frankensteinnel hozta a frászt a közönségre. Színházi közvetítés felvételről.
false

A londoni színházműsor sosem szűkölködött sztárokban, Kevin Spacey, Keira Knightley, Ewan McGregor, Ralph Fiennes, Daniel Radcliffe, Judi Dench – csak néhány azok közül, akiket az elmúlt években színpadon láthattak a szerencsés londoniak és a színházturisták. A 2011-es évad egyik szenzációja volt a National Theatre Frankenstein-produkciója: Jonny Lee Miller és Benedict Cumberbatch adták a főszerepeket, ám mégsem miattuk özönlöttek a népek doktor Frankenstein és szörnyetegének drámájára (2011-ben Cumberbatch még csak ifjú reménység volt, és nem az a világsztár, akinek ma ismerjük). A népek  elsősorban Danny Boyle rendező nevére tódultak a pénztárakhoz, és úgy tűnik, a többség elégedetten is távozott a 110 perces, szünet nélkül játszott előadás után. A színikritikusok – egy-két örök elégedetlen kivételével – kórusban zengték a még a huhogók által is szuperlátványosnak ítélt előadás dicséretét, s csak azt nem tudták eldönteni, ki a jobb szörnyeteg – merthogy Miller és Cumberbatch előadásonként cserélgették a szerepeket.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.