PanoDráma: Szóról szóra / Vágvölgyi: arcvonal keleten

  • 2016. október 4.

Snoblesse

Történetek a romagyilkosságokról – színház és könyvbemutató.

Strasbourg, Szeged, Prága, Miskolc és Lyon után egyszeri alkalommal újra Budapesten látható a PanoDráma műfajhonosító előadása, a szó szerinti interjúkból és talált szövegekből a legkisebb változtatás nélkül létrehozott első hazai verbatimdráma a 2008–2009-ben elkövetett romagyilkosságokról.

false

A Szóról szóra csaknem hetvenórányi eredeti interjúját az alkotók és a színészek készítették túlélőkkel, családtagokkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel, polgármesterekkel, kisebbségi képviselőkkel, a gyilkosok munkaadójával és egyikük szerelmével, Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Nyíradony-Tamásipusztán, Lakon, Sajóbábonyban és Debrecenben. Ezt egészítik ki az utca emberének feltett kérdéssorra kapott válaszok, ill. a közszereplők és a média egyes megnyilvánulásai, amelyek tükröt tartanak annak a hazai légkörnek, amely nagyban hozzájárult a történtekhez.

false

Az est második felében Vágvölgyi B. András ugyanezen témában készült könyvét, az Arcvonal keletent mutatják be az előadás színészei és szakértő beszélgetőtársak.

Míg az előadás fókuszában a támadások és az áldozatok állnak, az öt év kutatómunkájával elkészült kötet az elkövetőkre (a négy elítéltre és a felmerülő, el nem fogott, ám annál több elméletben szereplő háttéremberekre), a titkosszolgálati szálra, a tárgyalásokra és az igazságszolgáltatásra (első-, másod-, harmadfok) és azok szereplőire, a terrorizmus kérdésére, valamint a nemzetközi (a Keleti Arcvonal 1944-es megalakulásától a Lángoló Mississippin át a Németországban 2011-ben leleplezett, törökök ellen irányuló rasszista sorozatgyilkosságig) és az össztársadalmi összefüggésekre összpontosít.

Színészek: Bánki Gergely, Feuer Yvette, Orsós Róbert, Ördög Tamás, Schermann Márta, Simkó Katalin, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina
Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Videó: Bíró Dénes, Korán Gabriella
Fénytervező: Vida Zoltán
Koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna

Résztvevők:
Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselő, aki a támadások miatt vált politikussá
Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő
Lengyel Anna, az előadás rendezője
dr. Miszori László, az elsőfokú tárgyalás bírója
Vágvölgyi B. András író, filmrendező

Moderál: Varró Szilvia oknyomozó újságíró, az XKK alapító ügyvezetője

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.