Tökéletes angol úriember Budapestről

  • 2016. október 4.

Snoblesse

Reinhold Alfréd hagyatékának átadási ünnepsége a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
false

 

Fotó: Jim Sandhu

„Ha meggondolom, hogy majdnem ötven éve, hogy utoljára találkoztunk, hálásnak kell lennem sorsom iránt, hogy Magyarországot lebukásom után elhagytam… Remélem, hogy Te is csak külsőleg öregedtél meg, mint én. Még ma is emlékszem, hogy nyolc év előtt, amikor Budapesten voltam, egy óráig fel és alá mentem a Pozsonyi út 1. előtt és nem tudtam rászánni magamat, hogy meglátogassalak, mert elrettentett, hogy nem leszünk képes egymásra úgy gondolni, amilyenek voltunk a 30-as években” – írja 1985. április 24-én Gyarmati Fanninak az élete javát Alfred Reynolds néven Londonban töltő Reinhold Alfréd.

Az eseménydús évtizedek során újabb és újabb szellemi közösségeket szervező költőt, gondolkodót és ifjúságnevelőt serdülőkorától intim barátság fűzte Radnóti Miklóshoz. 1985-ben távoli múlt volt már London bombázása is, melynek során „sok év emlékeivel együtt” Radnótitól őrzött levelei is megsemmisültek.

„Mélyen felháborodtam azon, hogy a Pozsonyi úton járva (ahol 50 éve lakom) nem kerestél meg – így Gyarmati Fanni. – Hogy tehetted? Hiszen a jelenléted valóságos varázslat: a messzi elsüllyedt világunkat támasztja fel.”

Reinhold Alfréd 30 évesen hagyta el Magyarországot, magyar barátaival csak 40 évvel később kereste újra a kapcsolatot. A köztes időszakban németül és angolul szónokolt, publikált, nép- és átnevelt a – különösen az 50-es és 60-as években – komoly nemzetközi rajongótábornak örvendő mester. Többdoboznyi levél tanúskodik a „modern világ egyik legeredetibb szellemének” (Colin Wilson) kiterjedt kapcsolatairól: levelező partnerei között volt Martin Buber, Albert Schweitzer, Sarvepalli Radhakrishnan és Jomo Kenyatta.

Életútját „Tökéletes angol úriember lesz belőled osztrák és magyar lelkülettel” – Reinhold Alfréd (1907–1993) című írásunkban tekintettük át nemrégiben, ezúttal pedig a Reinhold-hagyaték átadási ünnepségére kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban egy irodalmi műsor keretében.

Az est felszólalói:

John Milne és Richard Haedicar (a londoni évekről)
Szőcs  Géza, Sántha Attila és Máté Adél (a kolozsvári happeningekről)
Nagy Márta a hagyaték kalandos útjáról
Elhangzik továbbá Bréda Ferenc szövege

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.