Pure Ground & Tigrics

  • 2014. június 2.

Snoblesse

Egy kaliforniai szintiduó és egy magyar e-zenei legenda a Trafó pincéjében.
false

A Pure Ground szintiduó Los Angelesből érkezik Ferencvárosba – a rendre remek zenéket prezentáló Küss Mich csapat vendégeként. A magukban is jól ismert Brotman & Short és a Hive Mind tagjai, egyben a Chondritic Sound kiadó alapítói (az egyik alapító tag, a fedőnévhalmozó Corey Cruz alias Grey Holger szerteágazó pályafutása egész könyvet töltene meg) a zsigeri cold wave/new wave elektronikai hagyomány folytatói, alkalmanként némi zajzenei beütéssel. A feszült hangulatú zenei alapokat apatikus vokállal elegyítő számaik kiadásában is ragaszkodnak az analóg hangzáshoz. Első két EP-jük kazettán jelent meg, majd e nyolc szerzemény idén tavasszal kijött vinilen is, Daylight & Protection néven – miközben tavaly egy kis kiadó is megjelentetett tőlük egy remek kétszámos maxit (Crawling Through/Evaporation). Ezek alapján egy zaklatottságában is dinamikus produkcióban bízhatunk.

Magyar részről Tigrics, azaz Bereznyei Róbert lép a kütyük és vasak  mögé: az öntörvényű moduláris elektronika egyik legjobb hazai reprezentánsa, aki rendre kiszámíthatatlan, a hangok belső logikájából építkező, ugyanakkor az e-zenei hagyományokat kreatívan felhasználó produkcióval lepi meg a közönséget. Házigazdák a Küss Mich-srácok; Gördön és Splatter zenéi a koncertek előtt és után szólalnak meg.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.