Rövid

  • 2012. december 18.

Snoblesse

Ulickaja-láz a hazai színpadokon: az Odaadó hívetek, Surik a Rózsavölgyi Szalonban, a Rövid a Tháliában ad ízelítőt az orosz néplélekből.


Legutóbb tavaly, Imágó című regénye megjelenése alkalmából járt nálunk Ljudmila Ulickaja, az orosz irodalom nagyasszonya – egy begipszelt kar (a művésznőé), tucatnyi interjú (lapunké itt olvasható) és sok boldoggá tett rajongó tette ki a látogatás mérlegét. És az írónő (olyan művek szerzője, mint a Daniel Stein, tolmács, a Kukockij esetei, a Szonyecska vagy a Médea és gyermekei) ismét itt van velünk, ha nem is testben, de egy novellájából készült színdarab formájában. A Rövid címmel bemutatott darab Az orosz falvak asszonyai című novella alapján készült, s három nő nyelve oldódik meg benne egy New York-i lakásban, nem kevés alkohol kíséretében. Ulickaja színpadra átdolgozott nőalakjait Györgyi Anna, Bartsch Kata és Horváth Erika kelt életre.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.