Slayer a Hegyalja Fesztiválon

  • 2013. június 21.

Snoblesse

Fogyva bár, de törve nem: a thrash metal legnagyobb zenekara újra Magyarországon.
false

Jeff Hanneman gitáros pár héttel ezelőtti halála és Dave Lombardo dobos másodszori kilépése után nem állíthatjuk, hogy a thrash metal legegységesebb életművét összegonoszkodó amerikai legendája az elképzelhető legtökéletesebb felállásában érkezne a Hegyaljára, a létező lehetőségekből viszont kihozták a maximumot: a színpad bal oldalán az Exodusból ismerhető Gary Holt fog fűrészelni, a dobos pedig a Slayerben korábban is évekig játszó Paul Bostaph lesz, aki egészen olyan, mint egy kíborg – addig egy pillanatra sem áll meg, amíg jéghideg precizitással le nem zárja a rábízott küldetést. Szóval, a Slayer alighanem most is jó lesz, hiszen a Slayer élőben mindig nagyon jó, amennyiben kedveljük a szőnyegbombázások audioverzióit olykor némi sátánista mázzal nyakon öntve, ami a nyári forróságban különös mosolyt képes csalni minden tisztességes metálrajongó diszkréten szétcsúszott orcájára.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.