Snoblesse Special: Szemrevaló

  • 2013. szeptember 19.

Snoblesse

Tódulnak az új filmek Ausztriából, Svájcból és Németországból – a Szemrevaló Fesztiválról és személyes kedvenceiről Nagy Mártát, a Goethe Intézet kulturális osztályvezetőjét kérdeztük.
false

NM: „Ez a második év, hogy a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség együtt szervezi a fesztivált. A Hannah Arendt című filmet már láttam, nekem nagyon bejött. Nagyon izgalmas a téma, jó a rendezés, remekelnek a színészek. A filozófusnőt Barbara Sukowa játssza, Margarethe von Trotta a rendező. A nyitófilm az Oh, Boy lesz, generációs film, főleg a harmincasokról és főleg a harmincasoknak szól, olyan, mint egy berlini Jarmusch-film. Ulrich Seidl filmjeit is csak ajánlani tudom – ő egyébként el is látogat a fesztiválra. Még nem láttam, de mindenképpen szeretném megnézni a Nefelejcs! című dokumentumfilmet; David Sieveking saját édesanyjáról forgatta, az Alzheimerben szenvedő idős asszony utolsó hónapjait követte végig. Párhuzamos női sorsok állnak a Soldate Jeannette című osztrák film középpontjában – erre is nagyon kíváncsi vagyok és két irodalmi adaptáció is van a programban: A világ fölmérése és az Orosz diszkó filmváltozata is jöhet.”

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.