Vladislav Delay, Forest Swords, Tirzah & Micachu, Pamelia Kurstin – egy egész csapatnyi elektronikus zenei csoda a Trafóban. Köztük egy rutinos róka, és több mámorítóan fiatal előadó.
Ajánlom
Vladislav Delay
Módfelett gazdag felhozatallal jelentkezik a Trafó lassan afféle minifesztivállá avanzsáló Electrify szériája. A hétvégi második felvonásban (az elsőről itt írtunk) fellép az úttörő finn producerlegenda, a számos más néven (például Luomoként) is alkotó, példátlanul változatos életművet felmutató Vladislav Delay, továbbá a friss felfedezett, a publikumot afféle álomzenével babonázó brit Forest Swords, alias Matthew Barnes is: hipnotikus, dubos témákban gazdag idei lemezét ujjongva fogadta a nemzetközi zenei szaksajtó.
Pamelia Kurstin
Külön kiemelnénk az est alig titkolt sztárját, a fiatal zeneszerző tehetséget: Mica Levi, azaz Micachu egyszerre klasszikus képzettségű zeneszerző, experimentális zenész és énekesnő, a bájos „káoszpop” csodagyereke, és elképesztően sokszínű zenei vénával megáldott tehetsége. A művésznő gitározik, hegedül, maga által épített hangszereken játszik, klasszikus kortárs zenét komponál a Londoni Filharmonikusok felkérésére, grime MC-kollektívákkal rappel, zenekara, a Micachu and the Shapes pedig állandó vendége a jelentősebb fesztiváloknak és meghatározó magazinok zenerovatainak (most egyik titokzatos kollégájával, Tirzah-val érkezik). Mindenekelőtt azonban, mintegy nyitányként ritkaságnak számító exkluzív koncertbemutatót ad az amerikai Pamelia Kurstin is, aki a világ első, máig kultikusnak számító elektronikus hangszerén, tereminen játszik, mégpedig virtuóz stílben. Az estét hazai oldalról a Syrup kiadó feje és a Plug&Lay esték egyik házigazdája, Mesterházy vezeti fel.
Sokunk kedvence, aromája jó mélyen, a szaglószervünk belsejében üt. A magyar konyhában is fontos helye van, a japán meg egyenesen elképzelhetetlen nélküle.
Nem kapott különösebb visszhangot Iulian Ciocan tavaly megjelent könyve, pedig az És reggel jönnek az oroszok több szempontból is figyelemre méltó olvasmány.
A Biblia és az animáció találkozása soha nem sikerült annyira jól, mint az Egyiptom hercegében: a látványvilág a mai napig megkapó, mégis nosztalgikus. Húsvéti filmajánló egy animációról, amely akár a műfajt meghatározó mérföldkő is lehetett volna, ám mégsem vált azzá.
