David Yengibarjan a Pótkulcsban

  • 2015. december 11.

Snoblesse

A tangóharmonikás visszatér.
false

David Yengibarjan tizenkilenc éves volt, amikor 1995-ben lelépett Jerevánból. Szobrászművész bátyja már két éve Budapesten dekkolt, az ő műtermében húzta meg magát. Kottákat kerített, bejárt a dzsessz tanszakra, hangszerelést és zeneszerzést tanult. Főképp dzsesszzenészekkel került kapcsolatba, egyelőre még nem volt szó tangóról.

Az új tangóba a színházas Halász Péter avatta be, neki köszönhető, hogy – David szavaival – „kinyílt egy új kapu”. Mélyen és jóvátehetetlenül megérintette Astor Piazzolla szerzeményeinek a szomorúsága, „az a fajta szomorúság, amiben azért van remény. Együtt a féltékenység, a mámorosság, a harag”.

Nem kellett sok, hogy David legyen a tangóharmonikás a pesti éjszakában: játszott kocsmákban, színházakban, az Operaházban és a Zeneakadémián; fellépett a Chalabannal és a Besh o droMmal, és Snétberger Ferencnek is ő kellett, amikor a Holstein Lovers című filmhez készített zenét…

Marton László Távolodó vázolta fel néhány bekezdésben David Yengibarjan karrierjének főbb állomásait, s bár nemrég arról szóltak a hírek, hogy a Budapesten élő örmény zenész hazatért Jerevánba, most ismét itt zenél: tangóharmonikájával lép fel a Pótkulcsban.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.