Ulickaja a Trafóban

  • 2013. február 18.

Snoblesse

Az álom féltestvére címmel ezúttal a Vidám temetésből készült színpadi változat.


Most már egészen bizonyos, hogy Ulickaja-reneszánsz van, és ezt nem a kincstári optimizmus, hanem a színházműsor mondatja velünk. Az orosz falvak asszonyai című novellából éppúgy előadás (Rövid) született, mint az Odaadó hívetek, Surik című regényből, és nem kerülhette el sorsát a Vidám temetés, Ulickaja magyarul 2005-ben megjelent regénye sem. A könyv lapjain Alik, a New Yorkba emigrált orosz-zsidó festőművész haldoklik, a Titkos Társulat és a Tünet Együttes közös előadásában, Az álom féltestvérében viszont Zsolt az (Nagy Zsolt), az örök győztes kungfubajnok, akinek halálos ágya mellett sorra felbukkannak régi szerelmei, rokonai, barátai, tanítványai. Az előadás minden, csak nem szöveghű feldolgozás; a Trafóban látható produkció szövegét a benne szereplő színészek és táncosok improvizációiból Sebők Bori és Kárpáti Péter írta. Szolgálati közlemény: bármilyen hasonlóság az Alkésztisz-mítosszal nem a véletlen műve. Előadáskezdés 25-én és 26-án 20.00.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.