A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.
A kollektív emlékezet regénye. Olyan, mintha a romániai magyarok, de főleg a Romániából elvándorolt magyarok emlékkönyve lenne, olyasmi, amibe a legjobb barátaink írtak valami kedveset, legtöbbször idézeteket.
Legnépszerűbb bűnügyi regénye minden bizonnyal a Szigorúan bizalmas, amiből nagyszerű film készült Kevin Spacey főszereplésével. De a többi darabjáról is kikérdeztük James Ellroyt – még a messzi 2010-ben.
Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.
Dulai Péter Amiért halál járt című könyve a Kádár-rendszerben kivégzett köztörvényes bűnözők ügyeit mutatja be.
Lapunk újságírójának, Barotányi Zoltánnak, illetve Upor Lászlónak, az SZFE volt tanárának könyve jelenik meg a sorozatban. Vasárnap mindkét szerzővel találkozhatnak a Vörösmarty téren.
Vikingek szerepelnek a sikersorozatokban és a fantasyregényekben, de vajon milyennek látták ők saját magukat? Hogyan szemlélték a világot, és miért vonzódtak úgy a hősi tettekhez és a hősies halál gesztusaihoz? Erre keresi a választ a Kacagva halok meg című kötet.
Az Árnyékunk útra vált című válogatás a szerző halálának ötödik évfordulója alkalmából jelenik meg.
Hét éve jelent meg magyarul, ma már klasszikusnak számít A szolgálólány meséje. Idézzük fel, hogyan fogadta Sári B. László annak idején Margaret Atwood regényét!
A fővárosi polgármesterválasztásra készülődve idézzük fel kilenc évvel ezelőtti cikkünket, amelyben a Rákóczi úton, a Thököly úton, a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet hídon futó villamosokra emlékeztünk.
Hárommillió forinttal jár az elismerés.
