"A maga könyve robbantotta ki a háborút"

Sorköz

170 éve jelent meg és rögtön óriási sikert aratott a Tamás bátya kunyhója.

Ha létezik igazán klasszikus egykötetes szerző, akkor az Harriet Beecher Stowe (1811–1896), hiszen a Tamás bátya kunyhója mellett egyetlen művére sem emlékszünk. Az idén 170 éve folytatásokban megjelent, az amerikai rabszolgatartást eltörlését sürgető könyve Szerb Antal szerint „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz”. A mű olyan sikert aratott, ami páratlannak mondható a 1800-as években, pláne a század közepén – amikor 1852-ben könyv alakban is megjelent, egy éven belül több százezer példányban fogyott el, így közvetve a Tamás bátya kunyhójának köszönhető, hogy az Egyesült Államokban egyre többen bírálták a rabszolgatartókat, sőt a legenda szerint, amikor a szerző az amerikai polgárháború idején találkozott Abraham Lincolnnal, az elnök azzal köszöntötte, hogy „a maga könyve robbantotta ki a háborút”. Akárhogy is volt, Beecher Stowe remekműnek azért nem mondható, sőt ma már gyakran kritizált műve a Biblia után a legnagyobb példányszámú elfogyott könyv volt Amerikában.

De a számunkra ennél is érdekesebb, hogy a Tamás bátya kunyhója magyar fordításával már 1852 novemberétől megismerkedhettek a hazai olvasók, mivel azt Négerélet az amerikai rabszolgatartó államokban alcímmel a Pesti Napló közölni kezdte folytatásokban. Ez még nem a teljes mű volt, csupán „mutatványok a jeles könyvből” – és a fordító nevét sem közölték –, ám a szemelvények előtt megjelent bevezetőben elég világos állásfoglalás jelent meg a témáról. „Vannak elvkérdések, melyeknek vakító fényű s ellenállhatatlan erejű igazsága előtt minden szűkkeblű anyagi érdeknek el kell hallgatni és meg kell hunyászkodni. Ilyen elvkérdés a néger rabszolgák felszabadítása Amerikában.

Roppant gyalázat az emberiségre, hogy magát polgárisult kereszténynek nevező nép és államszövetség közepett százezrekkel – őket minden jogtól megfosztva a legbaromibb önkény martalékául adva – nyíltan s tisztán mint dolog- és árucikkel bánnak.

Pedig ez történik az észak-amerikai unióban, mely szövetségében oly államokat számlál, hol emberek nyilvános árverés útján adatnak el a többet ígérőknek, gyermekek pénznyereség végett anyáik karjai közül kiragadtatnak, nők férjeik karjai közül kiszakíttatnak, hogy valami gazdag ültetvényes háremébe adassanak el” – írja az ismeretlen szerző, amelyhez hozzáteszi: „A szerzőnő különösen feladatául tűzte ki annak kimutatását, miszerint a rabszolgatartók érdekében fekszik a szerencsétlen rabszolgákat lehetőleg baromi állapotba süllyeszteni, köztök a keresztény kinyilatkoztatás terjedését gátolni, és rabszolgaságuk éjébe ismereteknek semmi szabadító, megváltó sugarát behatolni nem engedni, szóval, mindent távol tartani tőlük, mi bennük emberi méltóságát s egyenjogúságuk érzését felébresztené”.

Noha e szöveg egyértelműen fogalmaz, és konkrét helyhez kötött, 1852-ben minden bizonnyal akadtak olyan olvasók, akik párhuzamot véltek felfedezni a levert szabadságharc utáni elnyomás és a rabszolgák között, így Beecher Stowe művének közlésének egészen más okai is lehetettek, mint a nagyvilág szabad országaiban.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.