"A maga könyve robbantotta ki a háborút"

Sorköz

170 éve jelent meg és rögtön óriási sikert aratott a Tamás bátya kunyhója.

Ha létezik igazán klasszikus egykötetes szerző, akkor az Harriet Beecher Stowe (1811–1896), hiszen a Tamás bátya kunyhója mellett egyetlen művére sem emlékszünk. Az idén 170 éve folytatásokban megjelent, az amerikai rabszolgatartást eltörlését sürgető könyve Szerb Antal szerint „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz”. A mű olyan sikert aratott, ami páratlannak mondható a 1800-as években, pláne a század közepén – amikor 1852-ben könyv alakban is megjelent, egy éven belül több százezer példányban fogyott el, így közvetve a Tamás bátya kunyhójának köszönhető, hogy az Egyesült Államokban egyre többen bírálták a rabszolgatartókat, sőt a legenda szerint, amikor a szerző az amerikai polgárháború idején találkozott Abraham Lincolnnal, az elnök azzal köszöntötte, hogy „a maga könyve robbantotta ki a háborút”. Akárhogy is volt, Beecher Stowe remekműnek azért nem mondható, sőt ma már gyakran kritizált műve a Biblia után a legnagyobb példányszámú elfogyott könyv volt Amerikában.

De a számunkra ennél is érdekesebb, hogy a Tamás bátya kunyhója magyar fordításával már 1852 novemberétől megismerkedhettek a hazai olvasók, mivel azt Négerélet az amerikai rabszolgatartó államokban alcímmel a Pesti Napló közölni kezdte folytatásokban. Ez még nem a teljes mű volt, csupán „mutatványok a jeles könyvből” – és a fordító nevét sem közölték –, ám a szemelvények előtt megjelent bevezetőben elég világos állásfoglalás jelent meg a témáról. „Vannak elvkérdések, melyeknek vakító fényű s ellenállhatatlan erejű igazsága előtt minden szűkkeblű anyagi érdeknek el kell hallgatni és meg kell hunyászkodni. Ilyen elvkérdés a néger rabszolgák felszabadítása Amerikában.

Roppant gyalázat az emberiségre, hogy magát polgárisult kereszténynek nevező nép és államszövetség közepett százezrekkel – őket minden jogtól megfosztva a legbaromibb önkény martalékául adva – nyíltan s tisztán mint dolog- és árucikkel bánnak.

Pedig ez történik az észak-amerikai unióban, mely szövetségében oly államokat számlál, hol emberek nyilvános árverés útján adatnak el a többet ígérőknek, gyermekek pénznyereség végett anyáik karjai közül kiragadtatnak, nők férjeik karjai közül kiszakíttatnak, hogy valami gazdag ültetvényes háremébe adassanak el” – írja az ismeretlen szerző, amelyhez hozzáteszi: „A szerzőnő különösen feladatául tűzte ki annak kimutatását, miszerint a rabszolgatartók érdekében fekszik a szerencsétlen rabszolgákat lehetőleg baromi állapotba süllyeszteni, köztök a keresztény kinyilatkoztatás terjedését gátolni, és rabszolgaságuk éjébe ismereteknek semmi szabadító, megváltó sugarát behatolni nem engedni, szóval, mindent távol tartani tőlük, mi bennük emberi méltóságát s egyenjogúságuk érzését felébresztené”.

Noha e szöveg egyértelműen fogalmaz, és konkrét helyhez kötött, 1852-ben minden bizonnyal akadtak olyan olvasók, akik párhuzamot véltek felfedezni a levert szabadságharc utáni elnyomás és a rabszolgák között, így Beecher Stowe művének közlésének egészen más okai is lehetettek, mint a nagyvilág szabad országaiban.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.