A skót író első regénye rögtön Booker-díjat ért

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 20.

Sorköz

A Shuggie Bain egy alkoholista anya és fia életét mutatja be.

Első regényéért vehette át az idei Booker-díjat a skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart.

A 44 éves Stuart a Shuggie Bain című könyvéért részesült a több mint fél évszázada alapított, 50 ezer font (21 millió forint) pénzdíjjal járó legrangosabb brit irodalmi elismerésben.

A regény az 1980-as években, a skóciai Glasgowban játszódik, cselekménye egy alkoholista anya és fia életét mutatja be a Thatcher-érában.

Margaret Busby zsűrielnök a BBC-nek elmondta: a döntés egyhangú volt és alig egy óra alatt megszületett.

A regény felnőtt főhőse, Agnes Bain tönkrement házasságából az alkoholizmusba próbál menekülni, és egyre kétségbeesettebb vergődése közepette három gyermeke közül kettő elhagyja - kivéve a legfiatalabbat, Shuggie-t, aki saját problémáit is háttérbe szorítva mindent megpróbál, hogy édesanyján segítsen.

Douglas Stuart - aki Glasgowban született, de évek óta New Yorkban él - nem jelentette ki egyértelműen, hogy önéletrajzi ihletésű regényt írt, de elmondta: 16 éves volt, amikor elvesztette édesanyját, aki alkoholizmus okozta betegségekben halt meg, és a Booker-díjat az ő emlékének szenteli.

Az idei Booker-díjra jelölt szerzők rövidített listájára a nyertes Douglas Stuart mellett egy zimbabwei, egy etióp-amerikai és három amerikai író került fel.

Diane Cook a The New Wilderness, Tsitsi Dangarembga a This Mournable Body, Avni Doshi a Burnt Sugar, Maaza Mengiste a The Shadow King, Brandon Taylor a Real Life című könyvvel vett részt a versengésben.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.