A skót író első regénye rögtön Booker-díjat ért

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 20.

Sorköz

A Shuggie Bain egy alkoholista anya és fia életét mutatja be.

Első regényéért vehette át az idei Booker-díjat a skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart.

A 44 éves Stuart a Shuggie Bain című könyvéért részesült a több mint fél évszázada alapított, 50 ezer font (21 millió forint) pénzdíjjal járó legrangosabb brit irodalmi elismerésben.

A regény az 1980-as években, a skóciai Glasgowban játszódik, cselekménye egy alkoholista anya és fia életét mutatja be a Thatcher-érában.

Margaret Busby zsűrielnök a BBC-nek elmondta: a döntés egyhangú volt és alig egy óra alatt megszületett.

A regény felnőtt főhőse, Agnes Bain tönkrement házasságából az alkoholizmusba próbál menekülni, és egyre kétségbeesettebb vergődése közepette három gyermeke közül kettő elhagyja - kivéve a legfiatalabbat, Shuggie-t, aki saját problémáit is háttérbe szorítva mindent megpróbál, hogy édesanyján segítsen.

Douglas Stuart - aki Glasgowban született, de évek óta New Yorkban él - nem jelentette ki egyértelműen, hogy önéletrajzi ihletésű regényt írt, de elmondta: 16 éves volt, amikor elvesztette édesanyját, aki alkoholizmus okozta betegségekben halt meg, és a Booker-díjat az ő emlékének szenteli.

Az idei Booker-díjra jelölt szerzők rövidített listájára a nyertes Douglas Stuart mellett egy zimbabwei, egy etióp-amerikai és három amerikai író került fel.

Diane Cook a The New Wilderness, Tsitsi Dangarembga a This Mournable Body, Avni Doshi a Burnt Sugar, Maaza Mengiste a The Shadow King, Brandon Taylor a Real Life című könyvvel vett részt a versengésben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.