Eltűnő cégtáblák és fali csempék, egymásnak eső zombi és vámpír, kórházi szerelés

  • narancs.hu
  • 2020. november 21.

Sorköz

Kihirdették a 100 szóban Budapest pályázat eredményét. A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia.

Urbánus installáció és az elmúlt éveket felölelő tabló kíséretében hirdették meg a 2020-as év 100 szóban Budapest pályázatának eredményét. Az immáron hetedik éve kiírt történetíró pályázat legjobb alkotásait most óriásplakátokon és köztéri palánkokon lehet végigböngészni a Városháza Parkban, és a zsűri által kiválasztott 100 különösen izgalmas történetből ismét született egy exkluzív POKET zsebkönyv is – áll a lapunknak elküldött közleményben.

A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia; idén rekordmennyiségű, 2500 pályamű közül kellett kiválasztania a legjobbat a háromtagú zsűrinek, Boncsér Sára színésznőnek, Szabó Benedek zenésznek és Závada Péter költőnek. A projekt online eredményhirdetését november 17-én reggel tartották.

Eltűnő cégtáblák, fali csempék az első helyen

A közlemény szerint 2020 legjobb 100 szavas történetében eltűnő cégtáblák és fali csempék okoznak komoly bonyodalmat. A Fekete opálüveg szerzője Janecskó Katalin, a fekete humortól sem mentes sztorihoz pedig Pernyész Dóra készített kifejező illusztrációt. A második helyezett Hétköznapi történetben egy vámpír és egy zombi esik egymásnak a Krisztina körúton, amelyet Geréb János tolmácsol száznál is kevesebb szóban, a bronzérmes Dizseri Barnabás A Jánosban című műve pedig egy kórházi szerelési munkáról mesél.

A zsűri szerint legérdekesebb 12 novellához már sokadik éve készítenek magyar grafikusok egyedi illusztrációkat, ezek most a 18 év alattiak legjobbjával kiegészülve hirdetőtáblákon, köztéri installációként kerültek igazi urbánus környezetbe. Az óriásplakátok mellé pedig pár hétre egy POKET automatát is állítottak; az idei legjobb 100 történet újra megjelenik egy POKET zsebkönyv formájában, amelynek nagykövete idén a zsűritag Szabó Benedek lett.

A szervezők egy kiállítást is létrehoztak a parkot a Városháza udvarától elválasztó palánksoron. A köztéri paravánra felkerült az eddigi hét év három-három legjobb története, hogy a később eszmélők még 2021-ben is böngészhessék a városi élményekről készült, 100 szavas beszámolókat – így a palánksor méltó módon, egyfajta urbánus antológiaként állít emléket az eddigi hét évnek. A sort a fő támogató Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója, Faix Csaba üdvözlő sorai indítják, és a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes Gy. Németh Erzsébet tollából is olvashatunk egy 100 szavas történetet.

Akik személyesen nem tudnak ellátogatni a következő hetekben a Városháza Parkba, azok később bármikor visszanézhetik az adást az Énbudapestem Facebook-oldalon, ahol egy podcast beszélgetést is találhatnak Nyáry Krisztiánnal és Závada Péterrel.

A 100 szóban Budapest történetíró pályázat és a hozzá kapcsolódó köztéri kiállítások a Mindspace csapatának szervezésében valósultak meg, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. és Budapest Főváros Önkormányzatának teljeskörű támogatásával – áll a közleményben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.