Eltűnő cégtáblák és fali csempék, egymásnak eső zombi és vámpír, kórházi szerelés

  • narancs.hu
  • 2020. november 21.

Sorköz

Kihirdették a 100 szóban Budapest pályázat eredményét. A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia.

Urbánus installáció és az elmúlt éveket felölelő tabló kíséretében hirdették meg a 2020-as év 100 szóban Budapest pályázatának eredményét. Az immáron hetedik éve kiírt történetíró pályázat legjobb alkotásait most óriásplakátokon és köztéri palánkokon lehet végigböngészni a Városháza Parkban, és a zsűri által kiválasztott 100 különösen izgalmas történetből ismét született egy exkluzív POKET zsebkönyv is – áll a lapunknak elküldött közleményben.

A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia; idén rekordmennyiségű, 2500 pályamű közül kellett kiválasztania a legjobbat a háromtagú zsűrinek, Boncsér Sára színésznőnek, Szabó Benedek zenésznek és Závada Péter költőnek. A projekt online eredményhirdetését november 17-én reggel tartották.

Eltűnő cégtáblák, fali csempék az első helyen

A közlemény szerint 2020 legjobb 100 szavas történetében eltűnő cégtáblák és fali csempék okoznak komoly bonyodalmat. A Fekete opálüveg szerzője Janecskó Katalin, a fekete humortól sem mentes sztorihoz pedig Pernyész Dóra készített kifejező illusztrációt. A második helyezett Hétköznapi történetben egy vámpír és egy zombi esik egymásnak a Krisztina körúton, amelyet Geréb János tolmácsol száznál is kevesebb szóban, a bronzérmes Dizseri Barnabás A Jánosban című műve pedig egy kórházi szerelési munkáról mesél.

A zsűri szerint legérdekesebb 12 novellához már sokadik éve készítenek magyar grafikusok egyedi illusztrációkat, ezek most a 18 év alattiak legjobbjával kiegészülve hirdetőtáblákon, köztéri installációként kerültek igazi urbánus környezetbe. Az óriásplakátok mellé pedig pár hétre egy POKET automatát is állítottak; az idei legjobb 100 történet újra megjelenik egy POKET zsebkönyv formájában, amelynek nagykövete idén a zsűritag Szabó Benedek lett.

A szervezők egy kiállítást is létrehoztak a parkot a Városháza udvarától elválasztó palánksoron. A köztéri paravánra felkerült az eddigi hét év három-három legjobb története, hogy a később eszmélők még 2021-ben is böngészhessék a városi élményekről készült, 100 szavas beszámolókat – így a palánksor méltó módon, egyfajta urbánus antológiaként állít emléket az eddigi hét évnek. A sort a fő támogató Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója, Faix Csaba üdvözlő sorai indítják, és a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes Gy. Németh Erzsébet tollából is olvashatunk egy 100 szavas történetet.

Akik személyesen nem tudnak ellátogatni a következő hetekben a Városháza Parkba, azok később bármikor visszanézhetik az adást az Énbudapestem Facebook-oldalon, ahol egy podcast beszélgetést is találhatnak Nyáry Krisztiánnal és Závada Péterrel.

A 100 szóban Budapest történetíró pályázat és a hozzá kapcsolódó köztéri kiállítások a Mindspace csapatának szervezésében valósultak meg, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. és Budapest Főváros Önkormányzatának teljeskörű támogatásával – áll a közleményben.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.