Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerte az idei Libri irodalmi díjakat

  • narancs.hu
  • 2021. május 10.

Sorköz

A díjakkal járó jutalom összege 2 millió forint, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást kapnak.

A Libri irodalmi díj nyertese 2021-ben Bereményi Géza Magyar Copperfield című regénye, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Magamról többet című verseskötete kapta.

A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 10-én este tartották – a rendkívüli helyzetre való tekintettel idén is – a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.

„A Libri irodalmi díjak célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a valóban értékes és fontos könyvekre, hogy azok méltó ismertségre tegyenek szert, és felkerülhessenek minden irodalombarát könyvespolcára. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerhessék meg a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait. A Libri büszke arra, hogy az általa alapított díj 10 döntős könyvére idén közel 21 000-en szavaztak. A díjakkal járó jutalom összege 2 millió forint, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást kapnak.” – mondta Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 212 képviselője tett javaslatot, hogy a 2020-ban megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.

 

Bereményi Géza                Magyar Copperfield (Magvető)

Grecsó Krisztián                 Magamról többet (Magvető)

Halász Rita                          Mély levegő (Jelenkor)

Háy János                           A cégvezető (Európa)

Jászberényi Sándor           A varjúkirály - Nyugati történetek (Kalligram)

Kiss Tibor Noé                    Beláthatatlan táj (Magvető)

Nádasdy Ádám                  A szakállas Neptun (Magvető)

Selyem Zsuzsa                   Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor)

Szabó T. Anna                    Szabadulógyakorlat (Magvető)

Tompa Andrea                   Haza (Jelenkor)

 

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.

A döntős könyvek között találunk öt regényt, Bereményi Géza, Halász Rita, Háy János, Kiss Tibor Noé és Tompa Andrea tollából, négy novelláskötetet, Jászberényi Sándor, Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa és Szabó T. Anna műveit, továbbá egy verseskötetet Grecsó Krisztiántól.

Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja így nyilatkozott Bereményi Géza regénye kapcsán: „Megjelent tavaly egy tüneményes mű, amelyet nehezen tud nem szeretni, aki elolvassa, és szakmailag is vitán felül kiváló. Szerzője elbeszélésekkel kezdte, aztán írt drámát, filmforgatókönyvet, dalszöveget, filmet rendezett, színházi ember is lett, végül visszatért az irodalomhoz. Megírta önéletrajzát, illetve annak első kötetét, eljutott már az érettségiig. Igazán érett »életregénnyel« ajándékozott meg minket. Nem bonyolítja túl, higgadt, semleges és világos a fogalmazásmód, nem nosztalgikus, nem érzelmes, nem tragikus, hanem plebejus a nyelv. A regény nagyon jól olvasható, hihetetlenül gazdag, letehetetlen.”

A könyvről közölt kritikánkat itt találja:

 Bereményi Géza íróval Krusovszky Dénes készített nemrég interjút, a beszélgetés a nyomtatott Magyar Narancsban jelent meg: 

A Magamról többet Grecsó Krisztián kötete. A szerző az egyik legismertebb magyar író, József Attila-díjas költő, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa. A zsűri tagja, Beck Zoltán szerint: „A közönségdíj természetéről akarok mondani valamit: mert az értelmezésemben ez nem azt jelenti, hogy az író díjat kap, azt ugyanis ő már, hogy úgy mondjam, megszerezte: éppen azt a közönséget, amely őt olvassa, élteti, és ebben az esetben: díjat szavaz meg neki. Azzal tehát, hogy ezt a díjat az író elfogadja, inkább vállal felelősséget. Felelősséget vállal az olvasóért, nem csupán saját olvasóközönségéért, hanem az olvasóért általában. Kötelezvényt ír alá arra vonatkozóan, hogy nem akarja kiszolgálni az olvasót, hiszen éppen azért lettek olvasói, mert nem kiszolgálni akarta őket. Hozzá tehát, az olvasóhoz éppen ezzel a világos akarattal maradhat hűséges.”

Ön a Magyar Narancs híroldalát olvassa.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el minden nap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.