Könyv

Bojti Anna: A Lidércerdő mélyén

Sorköz

Teljesíts egy küldetést! – ez lehetne a hívószava annak az interaktív történetnek, amelynek során rejtvények, fejtörők, logikai feladványok megoldására van szükség.

Bojti Anna 9–12 éveseknek szóló kalandtörténetének ugyanis az olvasó lehet a főszereplője, vagy legalább az alakítója. A könyv a klasszikus kaland-játék-kockázat széria dramaturgiáját alkalmazza, vagyis a bekezdések végén megválasztható, hogyan alakuljon tovább a történet, azaz melyik oldalhoz lapozva haladjunk tovább.

Az elbeszélés szerint épp a barátaidnál vagy, és egy furcsa festmény elvezet Léna és Oszi nagypapájának egykori tárgyaihoz. Találtok egy kincsesládának is beillő dobozt, amelyet sikerül is kinyitnotok: így leltek rá a rejtélyes levélre. Az ebben lévő üzenetek vezetnek aztán háztetőkön keresztül a Naplementenéző-réten át a Lidércerdőbe, ahol feltárul az erdők, mezők különleges élővilága, megtudhatjuk, melyik növény mire való, melyik gomba mérgező, és egy-két madárfaj is a képbe kerül. De ha a történet úgy alakul, akár Marmor titokzatos világának mélyére is leereszkedhetünk. A kaland során néha már megismert pontokra jutunk vissza, a tájékozódást pedig Fülöp-Ferth Tímea zöldes-barnás-lilás tónusú, praktikus és esetenként karakteres rajzai segítik. Bár maga a kalandozás klassz, a történet lezárása kurta és furcsa, nincs különösebb magyarázat a küldetés okára sem, s ez némiképp súlytalanná teszi az egészet. Valódi tét híján a kihívás megmarad puszta szórakozásnak, bár annak nem utolsó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.