Otthon van a műfajban, és a munkái alapján valóban úgy tűnik, a könyvnyi terjedelem az, amelyben legalább nagyjából megmutatható egy gazdag és színes pálya, és egy olyan alkotó személyiség, akinek a gondolkodása is kellően összetett, villódzó, sőt ellentmondásos.
Az évtizedek során Bérczes maga is érettebb, bölcsebb kérdezővé vált, s persze a nála valamivel fiatalabb Mucsi sem feltétlenül „bontaná le” a szolnoki színház épp felújított épületét, mint valaha, amikor a harmadikról indulva kiütötte az összes útjába eső ablakot. Erre nyilván nem túl büszke, de az ember vállalja önmagát; már ha megtalálja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
