Bírálta a szigorú abortusztilalmat, a demokrácia tömegélményén dolgozott, és igazi szociáldemokrata volt, akit a kommunisták álnokul szélsőjobboldalisággal vádoltak. Végre megjelent Kéthly Anna életrajza is, amiről Antoni Rita írt az Olvasni muszáj sorozatban.
A viktoriánus kor szűzi erkölcsi viszonyai között nem jelenhetett meg Oscar Wilde egyetlen regénye az eredeti formájában. Magyarul épp tíz éve adták ki a cenzúrázatlan változatot. Bori Erzsébet cikkét ástuk elő ezen a héten.
Ez Sally Rooney negyedik regénye. Az írónak a Normális emberek hozta meg az elismerést.
Miért érdemes (újra) elolvasni Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényét? Erre a kérdésre is választ ad Ács Pál 2015-ös, kiváló cikke, amit most Ásatás című sorozatunkban idézünk fel.
Tanárok, tisztviselők, majd írók – köztük Németh László – adományaiból kezdett működni a tanyai diákok otthona 1938-ban, és túlélt minden rendszerváltást.
Edith Eger példája megmutatja, hogy a legnehezebb helyzetben is dönthetünk az életünkről. A döntés című könyvről írt Zeck Julianna.
Bizonyára furcsa azt olvasni egy pedagógustól, hogy eltörölné a tankötelezettséget. Horn György márpedig ezen a véleményen volt az AKG 30. évében készült interjúnkban, és azt is elmondta, miért.
Megszólalni egy drámában könnyebb a színésznek, mint kiállni egy verssel, mégis érdemes, mert van közönség.
Egy öntudatos lányokról, nőkről szóló könyvet vett észre a hatóság.
Majd' tizenöt évvel ezelőtt interjút adott Leonard Cohen a Magyar Narancsnak. Az énekes-dalszerző éppen budapesti koncertjére készült.
Mi a különbség a természet- és a környezetvédelem között? Hogyan viszonyult hozzá az emberiség a különböző korokban? Van-e egyáltalán jövője a természetvédelemnek? Ilyen és hasonló kérdéseket vesz sorra Erdős László Hogyan mentsünk bolygót? című könyve, ami áttekinti ugyan e témát, de bizonyos válaszokkal adós marad.
