Finomlelkű pszichopaták

Sorköz

Vikingek szerepelnek a sikersorozatokban és a fantasyregényekben, de vajon milyennek látták ők saját magukat? Hogyan szemlélték a világot, és miért vonzódtak úgy a hősi tettekhez és a hősies halál gesztusaihoz? Erre keresi a választ a Kacagva halok meg című kötet.

Kedves Olvasónk!

A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.

A viking kor romanticizálásának virágkorát éljük. Elegendő volt bő ezer év, hogy félelem helyett vágyakozva gondoljunk a vikingek szabad és féktelen életmódjára, hogy lenyűgözve figyeljük a halálhoz fűződő könnyed (?) viszonyukat. A sokszor minden alapot nélkülöző toposzok még egzotikusabbá teszik a viking legendák hőseit.

Tom Shippey nemcsak középkorász, a közép- és óangol irodalom kutatója, de foglalkozik modern fantasyvel és science fictionnel is. Jelentős Tolkien-szakértő, aki A Gyűrűk ura és a Hobbit filmek elkészítésében is közreműködött. 

A könyv a viking lét szellemi aspektusát a vonatkozó irodalmi szövegek segítségével vizsgálja, amelyek magyarázatot adhatnak arra a ma szinte megközelíthetetlenül idegen gondolkodásmódra, melyet a szerző viking észjárásnak nevez. Shippey módszeresen vezet végig a sagák és költemények utalás- és vonatkozásrendszerén. Az egyes sorok mögött rejlő szándékra és a szavak, kifejezések eredeti-valódi jelentésére többek között kultúrtörténeti, régészeti és filológiai eszközök segítségével mutat rá.

 
Tom Shippey: Kacagva halok meg
Forrás: Alexandra Kiadó
 

 

Az idézett irodalmi művek nagyon is igénylik a magyarázatot: már a szavakat sem feltétlenül értjük, hiszen az északi mitológia rengeteg sajátos lényt sorakoztat fel (és ez csak egy probléma a sok közül). Ahol pedig a szavakat, kifejezéseket érteni véljük, ott a kontextus hiányzik, azaz nem ugyanazt értjük alatta, mint akkor értettek.

További nehézség, hogy a szövegek legtöbbje, noha valószínűsíthetően létező történelmi figurák életét és kalandjait mesélik el, későbbi korokból maradtak ránk.

A viking kultúra nagyjából az időszámításunk szerinti 750-1100 között élte virágkorát, ám a hőstetteiket csak a 13-14. században jegyezték le.

Ez idő alatt nemcsak a szájhagyomány (mesélőről mesélőre alakultak, miszticizálódtak a történetek), de a kereszténység jótékony és eufemizáló leple (finomítandó a vérfagyasztó és morbid elemeket, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a krisztusi programmal) is erőteljesen áthangolta a történeteket.

A szerző érezhetően szimpatizál a vikingekkel, de nem hallgatja el a korszak gyomorforgató epizódjait sem, legyen szó légcsőkiharapásról vagy a vérsasról. Szépítés nélkül teszi le elénk a hősök és királyi családok erőszakkal, átveréssel és bosszúval tarkított genealógiáját (amelynek szerteágazó szálaiba könnyen bele lehet gabalyodni).

Közben persze sokkal több a közös vonásunk a vikingekkel, mint gondolnánk. Barbár történeteikben rengeteg finomság rejlik, keménynek tűnő reakcióik alatt elfojtott érzelmek sorakoznak. Egy-egy elpiruló arc, elfehéredő ujj vagy elakadt szó jelzi csupán, hogy a hősök nem az érzelmek hiányában, hanem épp azok miatt cselekednek úgy, ahogy. A bosszú pedig sosem marad el, még ha évtizedeket kell várni is rá. A keménység a vikingek kiváló és csavaros humorában is megmutatkozik, mely természetesen a halállal párosítva működik leginkább: a furfangos halotti énekek kiemelt helyet kapnak a történetekben. Minden valamire való hős humoros versikéjének megírását követően indul a Valhallába. A könyv címe Ragnar Lodbrog, azaz Darócnadrágos Ragnar halotti énekét idézi (a jelzős nevek nagyon népszerűek ebben a kultúrában, eredetüket, sok esetben csak találgathatjuk).

A szerző komoly háttérismerete hidat képez a múlt és a jelen között, a legjobb értelemben ismeretterjesztő munka. Shippey finom iróniája, helyenként tudományos, mégis anekdotázó, fanyar humorú nyelve kellemesen illeszkedik a témához. Magyarázatait történelmi háttérrel, régészeti leletekkel és a korabeli politikai összefüggésrendszerek felvázolásával támasztja alá. Bár nem akar az lenni, mégis vérbeli tudományos munka, emiatt távolról sem könnyed olvasmány, időutazás egy félreértett világba.

Tom Shippey: Kacagva halok meg. Élet és halál viking módra. Pécs, Alexandra Kiadó, 2023, 567 oldal. Fordította: Végh Orsolya. 6999 forint

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Kisfiúhorror

Kiváló modellként szolgál a társadalom működésére a kisfiúk csoportdinamikája; a világirodalom több példával is szolgál e tézis megerősítésére (ebbe a sorba illeszkedik A Pál utcai fiúk is). R. M. Ballantyne 1857-es Korallszigete látszólag ártatlan kalandregény egy csapat, lakatlan szigetre vetődött kisfiú megpróbáltatásairól.

Érdemeink szerint

Egy fura gépben ébredsz, ahol minden világít, pittyeg és tütül. Nem tudod, ki vagy, sem azt, hogy mit keresel itt. Amikor legalább néhány végtagod felett visszanyered az uralmadat, és már az egyensúlyérzékedről is rájössz, hogy van ilyened, lassan felfedezed a környezetet.

Mikszáth ír, Móricz ír

  • - turcsányi -

Mindenki ismeri a híres brezinai bacsát, Olej Tamást. Vagy a bodoki gazdát, Sós Pál uramat a csáklyájával, vagy legalább Baló Ágnes kelengyeládáját, ott viszi a megáradt Bágy, hátán a kis Borcsa Cukri báránykájával.

Titoktartók képeskönyve

A darab egy mozdulatlanul álló fiatal férfi látványától, ami, ha akarjuk, alig több a semminél, eljut egy virágokkal, emberalakokkal és egyéb kellékekkel zsúfolt, kaotikusan szép színpadképig, amely eleven rét és temetői táj egyszerre.

Egy szovjet nő

  • Pálos György

Bulgakov A Mester és Margaritájában az események ördögi láncolatát egy mellékszereplő, nevezetesen Annuska ügyetlensége indítja be: kiönti az olajat, s egy villamos az irodalmi szerkesztőnek, Berlioznak, levágja a fejét.

Örök gyerek

Csehov az idén is hangsúlyosan van jelen a magyar színházi repertoárban, csak a Ványa bácsiból ez a harmadik bemutató az utóbbi néhány hónapban. Játszották Sopronban és most Budaörsön, a Radnótiban pedig az ősváltozatot vették elő Erdőszellem címmel. De a Sirálytól a Cseresznyéskertig, Zalaegerszegtől Nagyváradig tucatnyi friss bemutatón szeretnék bizonyítani a társulatok, hogy alkalmasak a csehovi próbatételre.

Folytatódik

Orbán Viktor 2017-ben saját kezűleg avatta fel az újjáépített Klebelsberg villát, és bejelentette, hogy az egykori kultuszminiszter örökösének tekinti magát.

Jó katonák

Hogy Szlovákiában mekkora politikai felzúdulást okozott Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetése, az nyilván megítélés kérdése.

A reverenda titkai

A paderborni érsekségről március első felében megjelent kutatás újabb részleteket tárt fel a németországi katolikus papok által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekről.

Tudás, bátorság, akarat

A közkeletű bölcsesség szerint ha valaki nem változtat egy elviselhetetlen állapoton, az vagy nem tudja, mit tegyen, vagy hiányzik belőle a szükséges bátorság. Vagy egyszerűen „még nem fáj neki eléggé”.

Tóka Gábor: "A választási rendszer úgy van megcsinálva 1989 óta, hogy a kis pártokat hazugságra kényszeríti"

Borítékolható, hogy 20-30 körzetben nagyon szoros eredmény várható. A szoros eredményű választókerületek közül ötöt–tízet át lehet fordítani plusz ezer szavazattal, annyit viszont épp a kispártok jelöltjei vihetnek el. A Vox Populi blog alapítóját kérdeztük a közvélemény-kutatások megbízhatóságáról, illetve a listás és egyéni szavazatokról.