Magyar Narancs Könyvek az Ünnepi Könyvhéten!

  • narancs.hu
  • 2024. június 13.

Sorköz

Lapunk újságírójának, Barotányi Zoltánnak, illetve Upor Lászlónak, az SZFE volt tanárának könyve jelenik meg a sorozatban. Vasárnap mindkét szerzővel találkozhatnak a Vörösmarty téren. 

Újabb kötetekkel bővül a Magyar Narancs Könyvek című sorozat. A könyvhét alkalmából jelenik meg lapunk szerzője, Barotányi Zoltán Konyhai kémia. Hogyan működik főzés közben a tudomány? című kötete, amit a szerző vasárnap 15 és 16 óra között dedikál a Tea Kiadó 72-es számú pavilonjánál a Vörösmarty téren.

Kerti sütögetéskor miért csökkenti a zöldfűszeres pác a rákkeltő anyagok keletkezését? Miért finom a hőbomlás egyes fázisaiban az étel, és miért ehetetlen a másikban? Vajon mitől rettegnek a kemofóbok, ha édesítőszert tartalmaz egy étel? Miért változik meg a vizeletünk szaga, ha spárgát ettünk, és miért csak az emberek negyede érzékeli? Barotányi Zoltán kedélyes és lezser hangvételű ismeretterjesztő írásaiban összeforr a gasztronómia és a szigorú tudomány, mely rég volt olyan szórakoztató és lélegzetelállítóan összetett, mint háztartásunk fortyogó laboratóriumában: a konyhában – olvasható a könyv ajánlójában.

Barotányi Zoltán 1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.

 
Forrás: Tea Kiadó 

 

Szintén ott lesz a könyvhéten Upor László, aki rektori kinevzése előtt állt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), amikor a hatalom einstandolta az intézményt. Erről az időszakról írt könyvet Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története címmel. A kötetről Bojtár B. Endre, lapunk főszerkesztője, a Magyar Narancs Könyvek sorozatszerkesztője kérdezi a szerzőt vasárnap 12:30-kor a Vörösmarty téri Nagyszínpadon. A könyvbemutató után Upor László dedikál a Tea Kiadó 72-es számú pavilonjánál.

A magyar kormány 2020 tavaszán nekifogott a teljes felsőoktatás gyökeres, politikai céloktól sem mentes átalakításának. A súlyos autonómiamegvonással járó „modellváltás” ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetem közössége határozottan tiltakozott. Upor László, az események idején rektori kinevezés előtt álló egyetemi oktató a tiltakozásból lett mozgalom történetét meséli el személyes nézőpontból. Szenvedélyes és bensőséges hangon rajzolja meg a hősies egyetemi polgárok portréit, és kíméletlenül jellemzi a hatalom ágenseit is. Megmutatja a hallgatók további sorsát és az universitas eszméjének pusztulását – majd újjászületését –írják a könyvről a kiadó oldalán.

Upor László dramaturg, műfordító. Színházról és filmről ír, olykor könyveket szerkeszt. Évtizedeken át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Egyetemen. 2017-től rektorhelyettesként, 2019 tavaszától rektori feladatokat ellátó rektorhelyettesként volt kénytelen képtelen döntéseket hozni, később lemondott, még később a Freeszfe Egyesület egyik alapítója lett.

Upor László könyvéről májusban írt lapunk, a szerzővel pedig áprilisban készítettünk interjút.

Mindkét könyv a Tea Kiadó gondozásában jelent meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.