Hüvelygomba, Háttérzaj, Orbán szellemei — Jönnek a vulgárisan őszinte dadaisták és felforgatják Budapestet

  • - palosm -
  • 2019. május 2.

Sorköz

Na jó, csak az Anker’t-et, a Golyát, az Aurórát és az ISBN könyv+galériát. Idén negyedszer rendezik meg a hazai kézműveskiadvány-szcéna legfontosabb eseményét, a csodálatos nevű Ukmukfukkot.

Két éve az Ukmukkon nagy kő esett le a szívemről, amikor egy filléres, szerzői rajzolt-fénymásolt zájnban (kb. kis példányszámú, személyes-szerzői, hagyományos módon kereskedelmi forgalomba sokszor nem is kerülő kiadvány) elolvashattam Zsuzsi álmát:

"Orbán Viktor kétembernyi magas, fehér kísértetekkel figyelteti meg az embereket. A könyvtárban várok valakire, ezek le-fel lebegnek körülöttem. Az egyik odajön, hogy ha eszek, akkor kell elém tányér. Mondom neki, hogy nem eszem, csak rágózok."

Mondom, nagy kő esett le, mert ezen a ponton rádöbbentem: más is álmodik abszurd hülyeségnek látszó mély igazságokat Orbán Viktor megbízásából ténykedő túlvilági entitásokkal.

De a Hüvelygomba második száma is elbűvölt, a feminista kiadványban Emma vallott a nők magyarországi helyzetéről: „szar“, de Zsófi szerint „van, akinek jobb, van, akinek szarabb.“

false

 

Fotó: Szörényi Virág / Ukmukfukk Zinefeszt

Az idei, már a negyedik zájnfesztiválon most pont a magyar alkotókra, grafikusokra, képregényesekre, zájnkészítőkre koncentrálnak: a szervezők a tavalyelőtti és tavalyi száznál is több alkotó helyett most 56 magyar kiállítót választottak ki, így most minden figyelem a magyar zájnokra koncentrálódik. Kifejezett cél volt, hogy megtalálják a kapcsolatot a fiatal, kezdő alkotókkal is, mondta három szervező — Lerch Julcsi, Marjai Petra Lilla és Sebesvári Soma — a Narancsnak.

Ahogy két éve is írtuk: forr az underground zájnszíntér, egyre többen választják az önkifejezésnek ezt a végtelenül szabad és nem kevésbé anakronisztikus módját, legyen a szerző ifjú költő, tapasztalt grafikus, médiaművész vagy punkrajongó, úgy látszik, a szubjektív dadaista irónia az új őszinteség. Ráadásul a hazai közhangulatnak megfelelően egyre nagyobb az ereje a hiperszubjektív, a mainstream és a közösségi média csatornáitól távol eső kommunikációs formáknak.

Mindez így lesz idén is, a szervezők fontosnak tartják, hogy az Ukmukk „szubkulturális platform“ maradjon, amit az önkéntesség hajt. "Ingyen dolgozik a fesztiválon mindenki", a tíznél is több főt számláló szervezőcsapat, "van, aki asztallapot hoz, van, aki anyagáron vállal nyomtatást, felosztjuk a social media kezelését." Mindenki bedobja a közösbe, amit tud.

Egy oldalpár a Háttérzajból

Egy oldalpár a Háttérzajból

Fotó: Háttérzaj Facebook-oldal

Lesznek koncertek, tárlatvezetés a 2017-ben megnyílt és a zájnszíntér főhadiszállásának számító ISBN+ könyvesbolt-galériában, kísérletifilm-vetítés az Aurórában (Lichter Péter Üres lovak című filmje), és persze maga a vásár szombaton az Anker’t-ben.

Kint lesz a 120 példányban megjelenő zenei zájn, az Élő-halott, ahogy a 10 fiatal írót tömörítő Háttérzaj is.

A Háttérzaj egyik számából mindjárt idézném is Holt Lenszkij Pókpetekaviár című írásának kezdetét:

"Gyomra remegni kezdett; érezte, hogy lassan kikelnek. Gégéje felé indult imént elfogyasztott vacsorája. Sárgás fényű arany csillárok öntötték el világossággal a termet. Az asztaltársaság csupa jólöltözött alakból állt. Báli ruhás hölgyek és urak figyelték az eseményeket. A peték megpattantak szervezetében, kezeivel görcsösen szorította a csipkés asztalterítőt. Néhány úr elmélyülten pödörte bajszát kiürült kaviáros tálkája felett. Az evés közbeni társalgás elcsendesedett; mindenki feszülten figyelt. Eljött a fogadás ideje. A gyomrában mozgolódó apró póksereg igyekezett utat törni magának; kaparták a hasfalat, meneteltek felfelé a nyelőcsövében."

false

 

Fotó: Hüvelygomba Facebook-oldal

Lesznek újranyomott Hüvelygomba femzine-ok és vadi új számmal jelentkezik a fesztivál napján a Mimóza is, ami szintén feminista kiadvány, „csak sokkal személyesebb és szenvedősebb.“

A Hüvelygomba Facebookjáról az is kiderül, hogy ha lesz ideje a szerkesztőknek, akkor hímeznek táskára, dzsekire tehető klitoriszfelvarrót is.

Ha valaki László Márk A kisfiú és a szellembohóc című képregényére vagy a Mindig minden nagyon jó című "politikai és magánéleti manifesztónak egyaránt beillő magasművészeti art-zine-ra" vágyik, azt is begyűjtheti az Ukmukkfukkon.

Kint lesz egy csomó további alkotó meg műhely, akiket most nem sorolok fel.

Meghalt a kultúra, éljen a kultúra, éljen a hiperszubjektivitás és a metadada!

Amúgy a Tilos rádióban a Megtervezett valóság című műsorban egy órát beszélgettek a hazai zájnkultúráról meg az Ukmukkfukk megalakulásáról. Micsoda meglepetés, a szálak egy Tini nindzsa teknőcök rajongói képregényhez vezetnek!

false

 

Fotó: Élő-halott Facebook-oldala

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.