Irodalmi alapítványt hoz létre Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel írónő

  • narancs.hu
  • 2019. október 21.

Sorköz

Az alapítvány teret nyújt majd az olyan "nemzetközi párbeszédhez", hogy hogyan lehet leírni "az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok".

Új irodalmi alapítvány létrehozását jelentette be hétfőn Olga Tokarczuk irodalmi Nobel-díjas lengyel írónő. Az írók, műfordítók munkáját, valamint irodalomtörténeti kutatásokat támogató intézmény a nyugat-lengyelországi Wroclawban fog működni.

Az alapítvány egy Wroclaw város által adományozandó villában fog működni, a székhely teret nyújt majd olyan "nemzetközi párbeszédhez", amely az irodalom lehetőségeiről szól "a látható és láthatatlan világ diagnosztizálásában", abban, hogyan lehet leírni "az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok" – közölték a Tokarczuk részvételével megtartott wroclawi sajtókonferencián.

Az alapítvány székhelyéül szolgáló villa a 2005-ben elhunyt Tymoteusz Karpowicz lengyel költőé volt.

Tokarczuk a sajtókonferencián elmondta: attól tart, hogy az irodalmi Nobel-díj odaítélése után művei "elképesztő elvárásokat" keltenek, hogy regényeit ezentúl "a világ kijavítására tett próbálkozásként" értelmezik.
Közölte: már bizonyos ideje egy új, feltehetőleg jövő ősszel bemutatandó könyven dolgozik, amely "mindenki számára meglepő lesz", mégpedig abból a szempontból, hogy milyen irodalmi szinten "kommunikál az olvasóval", milyen irodalmi kontextusra hivatkozik.

Az irodalom küldetéséről szólva, az írónő úgy látja: a valóságot a művekben sokoldalúan kell megvilágítani, úgy, hogy a nézőpontok "különbözzenek, de egyúttal egyenjogúak legyenek".
Az írónő "politikus alkatnak" nevezte önmagát. Kifejtette: "minden reflektáló ember szükségszerűen politikus alkat, mert világnézete van".

A Nobel-díj átvételekor előadandó beszédről Tokarczuk elmondta: erről már megvan az elképzelése, de még át kell gondolnia, pontosan mit emel ki.

Olga Tokarczuk lengyel író portréját múlt heti lapszámunkban olvashatják, Nappali ház, éjjeli ház című regényéről írt kritikánkat pedig itt találják.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.