Irodalmi alapítványt hoz létre Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel írónő

  • narancs.hu
  • 2019. október 21.

Sorköz

Az alapítvány teret nyújt majd az olyan "nemzetközi párbeszédhez", hogy hogyan lehet leírni "az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok".

Új irodalmi alapítvány létrehozását jelentette be hétfőn Olga Tokarczuk irodalmi Nobel-díjas lengyel írónő. Az írók, műfordítók munkáját, valamint irodalomtörténeti kutatásokat támogató intézmény a nyugat-lengyelországi Wroclawban fog működni.

Az alapítvány egy Wroclaw város által adományozandó villában fog működni, a székhely teret nyújt majd olyan "nemzetközi párbeszédhez", amely az irodalom lehetőségeiről szól "a látható és láthatatlan világ diagnosztizálásában", abban, hogyan lehet leírni "az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok" – közölték a Tokarczuk részvételével megtartott wroclawi sajtókonferencián.

Az alapítvány székhelyéül szolgáló villa a 2005-ben elhunyt Tymoteusz Karpowicz lengyel költőé volt.

Tokarczuk a sajtókonferencián elmondta: attól tart, hogy az irodalmi Nobel-díj odaítélése után művei "elképesztő elvárásokat" keltenek, hogy regényeit ezentúl "a világ kijavítására tett próbálkozásként" értelmezik.
Közölte: már bizonyos ideje egy új, feltehetőleg jövő ősszel bemutatandó könyven dolgozik, amely "mindenki számára meglepő lesz", mégpedig abból a szempontból, hogy milyen irodalmi szinten "kommunikál az olvasóval", milyen irodalmi kontextusra hivatkozik.

Az irodalom küldetéséről szólva, az írónő úgy látja: a valóságot a művekben sokoldalúan kell megvilágítani, úgy, hogy a nézőpontok "különbözzenek, de egyúttal egyenjogúak legyenek".
Az írónő "politikus alkatnak" nevezte önmagát. Kifejtette: "minden reflektáló ember szükségszerűen politikus alkat, mert világnézete van".

A Nobel-díj átvételekor előadandó beszédről Tokarczuk elmondta: erről már megvan az elképzelése, de még át kell gondolnia, pontosan mit emel ki.

Olga Tokarczuk lengyel író portréját múlt heti lapszámunkban olvashatják, Nappali ház, éjjeli ház című regényéről írt kritikánkat pedig itt találják.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.