Knausgård legújabb munkáját nem valószínű, hogy elolvashatjuk, mert csak 2114-ben kerül publikálásra

  • narancs.hu
  • 2019. október 21.

Sorköz

A Jövő Könyvtára elnevezésű projektnek ajánlotta fel új könyvét.

Karl Ove Knausgård regényfolyama megírása után új kihíváshoz csatlakozott. A norvég író lett a hatodik közreműködője a Jövő Könyvtárának, mely kortárs szerzők műveit gyűjti oly módon, hogy azok 2114-ig olvasatlanok maradnak – írja a The Guardian.

A Jövő Könyvtárát élő, organikus műalkotásnak tekintik, mely 100 év alatt bontakozik majd ki – nyilatkozta az életre hívó skót művész, Katie Paterson. A könyvtár-projekt jelenleg 1000 fenyőből áll, melyeket 2014-ben Oslo északi erdejében ültettek el. Egy évszázad elteltével fogják majd ezeket a fákat kivágni, papírt készítenek belőlük, és a könyvtár számára mondjuk úgy, letétbe helyezett művek kéziratait fogják kinyomtatni rájuk. A projektben részt vesz például Margaret Atwood, David Mitchell vagy Elif Shafak is Karl Ove Knausgård mellett.

Knausgård az első norvég író, aki csatlakozott a projekthez, akit Katie Paterson a 21. század egyik legkülönlegesebb írójának nevezett.

Knausgård a Jövő Könyvtárát dicsérve elmondta: ez egy ragyogó ötlet. "Nagyon tetszik az a gondolat, hogy lesznek olyan olvasóim, akik még meg sem születtek. Tetszik az ötlet, hogy ez a képzeletbeli könyvtár közel 100 év múlva nyílik majd meg. Ez egy csodálatos zöld mű."

Knausgård elmondása szerint már el is kezdte a szóban forgó kézirat írását. De nem fed fel róla részleteket. Mint mondja, ezzel a művével kapcsolatban is ugyanazt az erkölcsi és etikai felelősséget tulajdonítja magáénak. "Egyébként nem engedhetem meg magamnak, hogy az olvasókra gondoljak. Szabadnak kell lennem."

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.