Írók tartanak irodalomórát az alaptantervből száműzött kortársak nevében

Sorköz

Egy budapesti és négy vidéki középiskolában indul hamarosan a Szépírók Társasága új oktatási programja, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg. A részletekről kérdeztük Czinki Ferencet, a szervezet alelnökét.

 

Magyar Narancs: Hogyan született az ötlet?

Czinki Ferenc: Tavaly a Szépírók Társasága szerb, belga és spanyol partnerekkel közösen nyert egy uniós pályázatot. A projekt lényege az, hogy hogyan lehet az irodalmat és általában a kultúrát minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni – s ennek része az is, hogy az iskolások megismerkedhessenek a kortárs irodalommal. Volt már korábban hasonló kezdeményezésünk – akkor egy irodalmi pályázat kapcsolódott hozzá –, a mostanit tekinthetjük folytatásnak is, de most ezt az egészet kiegészítjük workshopokkal és előadásokkal is, amelyekre olyan egyetemi hallgatókat várunk, akik részt vesznek az irodalomtanár-képzésben. Tehát próbálunk az általános iskoláktól kezdve középiskolán át egészen a felsőoktatásig tartó kortárs irodalmi oktatás sorozatot megvalósítani.

MN: Hogy képzeljük el ezt a gyakorlatban?

CF: A projekt három részből áll, az első az, ami február 22-én indul: kortárs írók tartanak irodalomórát öt középiskolában. A következő májusban indul, ezek lesznek a már említett egyetemi workshopok és előadások, ősszel folytatódnak az író tanórák, és pályázatot is hirdetünk fiatal alkotók számára.

MN: Hogyan választották ki az írókat az irodalomórákra?

CF: Az írókat a tanárok választották. Azzal kezdtük a egészet, hogy összehoztunk egy munkacsoportot különböző középiskolákból meghívott tanárokból. Velük kezdtük el kidolgozni azt, hogy pontosan milyen órákat kellene megvalósítani, és ezek hogyan kapcsolódjanak a tananyaghoz. Itt került elő az is, hogy kikre lennének a leginkább kíváncsiak, és nagyon sok név előkerült. Ami biztos, hogy az első órákat február 22–26. között tartja Dragomán György, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel. A programban résztvevő középiskolák pedig az Ajkai Bródy Imre Gimnázium, a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, a Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár), a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium (Pécs), és Szent László Gimnázium (Budapest) lesznek. A járványhelyzet miatt az órákat online tartják, de reméljük, hogy a következő, márciusi és áprilisi alkalmakkor az írók már személyesen is jelen lehetnek. Reményeink szerint ez egy jövő év végéig tartó programsorozat lenne, amelybe minél több írót szeretnénk bevonni.

MN: Miért épp ezekben iskolákban lesznek az órák?

CF: Az iskolákat ajánlások és személyes ismeretségek alapján választottuk. Nagy segítségünkre voltak a már működő vidéki Szépíró-körök, hiszen az ő ajánlásaik alapján választottunk a leggyakrabban. De hozzá kell tennem, hogy a tavaszi tanórák csak amolyan főpróbái lesznek a projektnek, igazából a szeptemberben induló új tanévben szeretnénk az középiskolák számát kibővíteni, sőt általános iskolákat is bevonni.

MN: Mire számíthatnak a diákok?

CF: Tudomásom szerint Tóth Krisztina és Dragomán György egy-egy olyan művéről fog beszélni, amely ajánlott irodalom és érettségi tananyag – legalábbis az irodalom szakosoknak. De például Varró Dánielt a diákok is kérdezhetik, ráadásul – hogy az online közvetítésben is legyen valami jó – mind több székesfehérvári iskola  is be tud kapcsolódni. Egyébként minden alkalommal igazodni fogunk az igényekhez. Van olyan iskola, ahol csak egy sima író-olvasó találkozó jellegű beszélgetést szeretnének, máshol valami olyat, ami kötődik a tananyaghoz is.

MN: Az új Nemzeti Alaptanterv ismeretében is lehetséges ez?

CF: Amikor megnyertük ezt a pályázatot, az nagyjából az új NAT megjelenésével egy időben történt. Így aztán teljesen véletlenszerűen lett az egésznek valamiféle aktuálpolitikai iránya is, mivel épp azt visszük az iskolákba – kortárs-, és gyakran női szerzőket –, amit szinte száműztek az új tantervből. Amikor kidolgoztuk a projektet, álmukban sem gondoltuk volna, hogy ennek alaptanterv-kritikus üzenete is lehet.

MN: Mekkora az uniós támogatást kaptak és ehhez hozzátett-e valamit a iskolák fenntartója, vagy akár a minisztérium?

CF: 47 000 eurót kaptunk úgy, hogy hozzá kell tenni 40 százalék önrészt. Két lehetőségünk van arra, hogy ezt fedezni tudjuk: a NKA ún. önrész-pályázatából, vagy saját tőke vagy támogatók bevonásával. A mi esetünkben egyelőre az utóbbi valósult meg egy névtelenséget kérő támogató révén, de minden bizonnyal az NKA-hoz is beadjuk a pályázatunkat.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.