Írók tartanak irodalomórát az alaptantervből száműzött kortársak nevében

Sorköz

Egy budapesti és négy vidéki középiskolában indul hamarosan a Szépírók Társasága új oktatási programja, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg. A részletekről kérdeztük Czinki Ferencet, a szervezet alelnökét.

 

Magyar Narancs: Hogyan született az ötlet?

Czinki Ferenc: Tavaly a Szépírók Társasága szerb, belga és spanyol partnerekkel közösen nyert egy uniós pályázatot. A projekt lényege az, hogy hogyan lehet az irodalmat és általában a kultúrát minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni – s ennek része az is, hogy az iskolások megismerkedhessenek a kortárs irodalommal. Volt már korábban hasonló kezdeményezésünk – akkor egy irodalmi pályázat kapcsolódott hozzá –, a mostanit tekinthetjük folytatásnak is, de most ezt az egészet kiegészítjük workshopokkal és előadásokkal is, amelyekre olyan egyetemi hallgatókat várunk, akik részt vesznek az irodalomtanár-képzésben. Tehát próbálunk az általános iskoláktól kezdve középiskolán át egészen a felsőoktatásig tartó kortárs irodalmi oktatás sorozatot megvalósítani.

MN: Hogy képzeljük el ezt a gyakorlatban?

CF: A projekt három részből áll, az első az, ami február 22-én indul: kortárs írók tartanak irodalomórát öt középiskolában. A következő májusban indul, ezek lesznek a már említett egyetemi workshopok és előadások, ősszel folytatódnak az író tanórák, és pályázatot is hirdetünk fiatal alkotók számára.

MN: Hogyan választották ki az írókat az irodalomórákra?

CF: Az írókat a tanárok választották. Azzal kezdtük a egészet, hogy összehoztunk egy munkacsoportot különböző középiskolákból meghívott tanárokból. Velük kezdtük el kidolgozni azt, hogy pontosan milyen órákat kellene megvalósítani, és ezek hogyan kapcsolódjanak a tananyaghoz. Itt került elő az is, hogy kikre lennének a leginkább kíváncsiak, és nagyon sok név előkerült. Ami biztos, hogy az első órákat február 22–26. között tartja Dragomán György, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel. A programban résztvevő középiskolák pedig az Ajkai Bródy Imre Gimnázium, a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, a Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár), a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium (Pécs), és Szent László Gimnázium (Budapest) lesznek. A járványhelyzet miatt az órákat online tartják, de reméljük, hogy a következő, márciusi és áprilisi alkalmakkor az írók már személyesen is jelen lehetnek. Reményeink szerint ez egy jövő év végéig tartó programsorozat lenne, amelybe minél több írót szeretnénk bevonni.

MN: Miért épp ezekben iskolákban lesznek az órák?

CF: Az iskolákat ajánlások és személyes ismeretségek alapján választottuk. Nagy segítségünkre voltak a már működő vidéki Szépíró-körök, hiszen az ő ajánlásaik alapján választottunk a leggyakrabban. De hozzá kell tennem, hogy a tavaszi tanórák csak amolyan főpróbái lesznek a projektnek, igazából a szeptemberben induló új tanévben szeretnénk az középiskolák számát kibővíteni, sőt általános iskolákat is bevonni.

MN: Mire számíthatnak a diákok?

CF: Tudomásom szerint Tóth Krisztina és Dragomán György egy-egy olyan művéről fog beszélni, amely ajánlott irodalom és érettségi tananyag – legalábbis az irodalom szakosoknak. De például Varró Dánielt a diákok is kérdezhetik, ráadásul – hogy az online közvetítésben is legyen valami jó – mind több székesfehérvári iskola  is be tud kapcsolódni. Egyébként minden alkalommal igazodni fogunk az igényekhez. Van olyan iskola, ahol csak egy sima író-olvasó találkozó jellegű beszélgetést szeretnének, máshol valami olyat, ami kötődik a tananyaghoz is.

MN: Az új Nemzeti Alaptanterv ismeretében is lehetséges ez?

CF: Amikor megnyertük ezt a pályázatot, az nagyjából az új NAT megjelenésével egy időben történt. Így aztán teljesen véletlenszerűen lett az egésznek valamiféle aktuálpolitikai iránya is, mivel épp azt visszük az iskolákba – kortárs-, és gyakran női szerzőket –, amit szinte száműztek az új tantervből. Amikor kidolgoztuk a projektet, álmukban sem gondoltuk volna, hogy ennek alaptanterv-kritikus üzenete is lehet.

MN: Mekkora az uniós támogatást kaptak és ehhez hozzátett-e valamit a iskolák fenntartója, vagy akár a minisztérium?

CF: 47 000 eurót kaptunk úgy, hogy hozzá kell tenni 40 százalék önrészt. Két lehetőségünk van arra, hogy ezt fedezni tudjuk: a NKA ún. önrész-pályázatából, vagy saját tőke vagy támogatók bevonásával. A mi esetünkben egyelőre az utóbbi valósult meg egy névtelenséget kérő támogató révén, de minden bizonnyal az NKA-hoz is beadjuk a pályázatunkat.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.