Két példa arra, hogy brit tudósok nem is olyan hülyék

Sorköz

Brit tudósok – ha mára valamely kedélyes félreértés folytán megmosolyogtatóvá és enyhén lekicsinylővé is vált ez a szókapcsolat, azért egészen nyilvánvaló, hogy a tiszteletteljes kalaplengetés sokkalta indokoltabb reakció lenne.

Hogy más érdemüket itt most ne is említsük: a népszerű tudományos ismeretterjesztéshez például bámulatosan jól értenek!

Méghozzá írásban és élő szóban, könyvek szerzőiként és tévés műsorvezetőkként egyaránt, miként azt a közeli múltban, mondjuk, a tudománytörténész James Burke vagy az etológus Desmond Morris példája több egymást követő nemzedék számára is ékesen bizonyította.

*

Ilyen hasznosan munkálkodó, kamerák előtt is szembeötlően tevékeny szigetországi ismeretterjesztő a Kossuth Kiadó kínálatában egymás mellé került két történész szerző, azaz Mary Beard és Dan Jones is.

Mary Beard

Mary Beard

 

Kettőjük közül feltétlenül az antik világot búvárló cambridge-i professzor asszonyé a jelentékenyebb életmű meg a fajsúlyosabb és izgalmasabb nyilvános személyiség. Ő az angolul először 2015-ben megjelentetett egykötetes Róma-történetével nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a sokszor elbeszélt ókori históriát a máig releváns mozzanatok – és a nyugtalanítóan nyitott kérdések – középpontba állításával meséli újra. Jóféle posztmodern ismeretterjesztés ez, amelyben a nagystílűen tálalt eseménytörténet mellett, sőt olykor ahelyett, kitüntetett szerep jut a történelemnek mint kollektív reprezentációnak.

false

A több angolszász könyvkritikában is megfogalmazott fenntartás, miszerint a tudós szerző nagyobb figyelmet szentel a „mit nem tudunk?”, mint a „mit tudunk?” kérdésének, egyrészt helyt­­álló, másrészt elismerésnek is beillő megállapítás. Ráadásul, úgy lehet, ma már a nagy témával esetleg előszörre találkozó, laikus olvasót is jobban érdekli a talányokat mérlegelő, olykor egyenesen spekuláló tárgyalásmód, mint a megnyugtatóan lekerekített leckefelmondás. Így ugyan kétségkívül támadnak folytonossági hiányok a szokott had- és politikatörténeti elbeszélésben, viszont sokkalta többet időzhetünk például Róma kezdeteinél: alapítási mondákat szétszálazva, archaikus szövegtöredékek értelmét hüvelyezve, a századok során kidolgozott eredettörténet politikai mögötteseit kutatva.

Mary Beard a mindennapi élet történetének is talál helyet a könyvében, a 8. és a 11. fejezetben a lehetőségig előtérbe állítva az ókori történelem (és persze korántsem csupán az ókori történelem) tartósan leárnyékolt csoportjait. A nemzetközi hírű feminista érzékenyen és a leegyszerűsítésektől többnyire szerencsésen tartózkodva közelít az antik női sorsokhoz és életlehetőségekhez, és éppígy a házasság és a család római intézményeihez is.

De azért sohasem mulasztja el, hogy hol tárgyilagosan, hol némi személyes felindulást tanúsítva rámutasson a római világ és a mai nyugati civilizáció közötti távolság tényére, ami például a gyermekkorú feleségek témájában okvetlenül méltánylandó gesztus. (Fordította: Barabás József. Kossuth Kiadó, 2018, 480 oldal, 5990 Ft)

*

A televíziós ismeretterjesztő sorozatoknak köszönhetően arcról is ismerős Dan Jones a hazánkba egyetlen kurta esztendő leforgása alatt eljutott könyvével félreismerhetetlenül szerényebb célt tűzött ki maga elé.

Dan Jones

Dan Jones

 

Nemcsak azáltal, hogy ezerévnyi római történelem helyett ő a mindössze két évszázadon át fennálló templomos lovagrend históriáját választotta témául. De azzal is, hogy a saját kutatói és elbeszélői szerepét roppant visszafogottan értelmezte. Jones ugyanis a középkori krónikák meg a témát feldolgozó modern monográfiák összeolvasása után mindössze újrameséli Isten szent harcosainak történetét: szinte kizárólag az eseménytörténeti beszámoló terepén megmaradva.

false

Igaz, mindeközben néha megkísérti az elbeszélés regényesítésének futó szándéka, ami ilyesfajta, teljességgel szervetlen mondatokat eredményez, különösen a fejezetek elején: „A templomból kilépő zarándokokat a Jaffára rátelepedő, kellemetlen őszi reggel fogadta.”

Vagy mint ez a másik, szintén kedvezőtlen időjárást jelző fejezetindítás néhány keresztes hadjárattal arrébb: „Északi szél söpört végig a parton, miközben a hajók hosszú sora kifutott a kikötőből a csendes vizű öbölbe…”

Más szerzői ambíció azonban nemigen sejlik fel a kötetben, amely forma szerint négy részben tárgyalja a máig eleven, sőt izgalmas emlékezetű egyházi lovagrend felemelkedését és bukását: Zarándokok, Katonák, Bankárok, Eretnekek. Csupán forma szerint, merthogy a szigorú kronológiai rendet követő hadtörténeti elbeszélés, amely némi rosszmájúsággal akár A keresztes háborúk története című majdani Dan Jones-kötet és -tévésorozat előzetesének is tekinthető, csak részben felel meg a jelzett vállalásnak.

A sztori persze így is érdekfeszítő marad, elvégre lovagok kardoznak benne, de a mentalitás- és társadalomtörténeti érdeklődés deficitje, s egyáltalán: a szélesebb kitekintés hiánya bizony lapossá teszi az ismeretterjesztést. (Fordította: Barabás József. Kossuth Kiadó, 2018, 488 oldal, 5990 Ft)

(A két könyvkritika a Magyar Narancs hetilap 2019. augusztus 15-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmükben online.)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.