Érzelmi hullámvasútra váltunk jegyet: kritikánk Sándor Erzsi új könyvéről

Sorköz

Kiszámítható szerelmi történet, amolyan színházi regény. A való élettel történő bárminemű egyezés természetesen csak a véletlen műve. Ahogyan az lenni szokott.

Kár is életrajzok, színműs évfolyamok vagy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adattárának előadásai között keresgélve tippelni, hogy ki kicsoda, Sándor Erzsi okosan szerkesztett, kímélet és önsajnálat nélküli elbeszélése nem attól igazi, hogy az igazságról szól.

A vidéki színház fiatal színésznője, bár már tíz éve van a pályán, minden észérv és tapasztalat ellenére beleszeret egykori tanárába, a Kossuth-díjas színész-rendezőbe, aki nyilván házas, és az is marad. Lili hülyeséget csinál, pontosan tudja, de nem érdekli.

false

 

Fotó: Park Kiadó

Csak boldog akar lenni, amíg lehet.

A cselekmény remek figurák közvetítésével nyújt betekintést a kulisszák mögé a próbafolyamat részleteitől a premierig, a büfétől a takarásig. Sikereket és kudarcokat mutat fel, színészi trükköket oszt meg. S a klisés sztori a szerző megkapó stílusától végül mégis eredetivé lesz.

Ráadásul az egyes szám első személyű elbeszélő eszes, szarkasztikus, egyszerre pimasz, csípős humorú, bátor életigenlő, így minden rossz döntése ellenére is, vagy épp azok miatt klassz női példává is emelkedik.

Naiv olvasóként akár a szerzővel is azonosíthatnánk, hiszen ordít a könyvről a személyes érintettség. Egy – persze kiszámítható – érzelmi hullámvasútra váltunk jegyet, s melyik hullámvasút nem az az első kör után. Presser Gábor Csak dalok lemeze pont jó mellé.

Park Könyvkiadó, 2019, 248 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.