Új kötettel jelentkezik az instaköltő, Rupi Kaur

  • narancs.hu
  • 2022. július 21.

Sorköz

Az instaköltészet és a szerző már nem ismeretlen a Narancs olvasói előtt.

Healing Through the Words címmel  új verseskötetet jelentet meg a pandzsábi szikh családban született, Kanadában nevelkedett Rupi Kaur – írja a Könyves Magazin. 

Az Instagramon fellépett költőgeneráció legismertebb tagja interjút adott az Entertainment Weeklynek a könyvről, amely interaktív kötet lesz. Az olvasó gyakorlatokat talál benne, amelyek írásra ösztönzik, végső soron a saját írásain keresztül jut el az önismeret és a gyógyulás felé.

Rupi Kaur úgy tapasztalta, hogy neki sem megy könnyen az írás, le kell győznie alkotói válságát. Erre különböző módszereket ötlött ki, ezeket is bemutatja. A könyv megszületésében közrejátszott, hogy a járvány idején az online térben kényszerült megtartani kreatív írásról szóló foglalkozásait, és közben látta, milyen sokan tekintenek az írásra öngyógyító gyakorlatként.

A költőről és az instaköltészet jelenségéről korábban a Narancs is írt. 

Rupi Kaur írást és retorikát tanult a University of Waterloo-n. Hiába küldte el az irodalmi lapoknak a verseit, nem jelentek meg, ezért inkább magánkiadásban jelentette meg a Tej és méz című könyvét 2014-ben – és nem keltett vele nagy feltűnést.

Egy év múlva azonban a vizuális retorika kurzusra a menstruációról készített fotósorozatot a költő testvére, és az egyik fotót – amelyen Kaur látható, véres pizsamanadrágban – az Instagram levette. Ő visszatette, de megint levették. Rupi Kaur ezt az eljárást sértőnek találta, arra hivatkozva, hogy bezzeg a bikinis képek, a női test tárgyiasító, szexista ábrázolása nem sértő az Instagramnak, csak a vér látványa, ami pedig csak azzal szembesít, hogy a női testben való létezés velejárója a menstruáció. Kiállásából újsághír lett, híradóban szerepelt – az Instagram elnézést kért, neki pedig közben rengeteg követője lett. Publikálta a verseit, és a világ legnépszerűbb költője lett, akinek felolvasásaira pillanatok alatt elfogytak a jegyek. 

 

 

 

Arról, hogy a versek milyenek, ebben a cikkben írtunk.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.