A szeged–csanádi püspök azt mondja, ők az embereknek szereznek örömet azzal, hogy állami pénzből stadiont építenek

  • narancs.hu
  • 2018. május 26.

Sport

Lesz miért imádkozni, élvonalbeli meccseket akarnak Kiss-Rigó Lászlóék Szegeden.

Mintegy húszmilliárd forint állami támogatást kapott a Szeged–Csanádi Egyházmegye, hogy Szegeden egyebek közt ifjúsági parkot, kollégiumot építsenek, beindítsanak egy két tannyelvű iskolát és egy zeneművészeti szakgimnáziumot, illetve felhúzzanak egy új stadiont. A stadionra közel tízmilliárdot költenek, a létesítményt már építik, és természetesen a kormányközeli nagyvállalkozó, Garancsi István egyik cége lett a fő kivitelező, és neki kell a kápolnát is kialakítani a 8 ezer fősre tervezett arénába.

Hogy mi szükség van egy újabb állami pénzből megépített stadionra, és azt miért egy egyházmegye kapja, annak minden részletét minden bizonnyal csak Orbán Viktor és a szeged–csanádi püspök tudja. Kiss-Rigó László a HírTv-nek pénteken egészen furcsa megközelítésből próbálta elmagyarázni a stadionépítés létjogosultságát:

„Mi, ugye, elsősorban nem anyagiakkal próbálunk eredményt elérni, tehát egy kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mint sokan mások, de nyilván mindent megteszünk azért, hogy egyrészt Szegednek örömet szerezzünk azzal, hogy esetleg első osztályban játszik a csapat. Másrészt amiért ezt a csapatot működtetjük, a felnőtt csapatot, az akadémisták, a fiatalok lássanak egy pozitív utat előre, és ezen végig tudjanak menni.”

Először kiemelnénk ezt a megjegyzést: „elsősorban nem anyagiakkal próbálunk eredményt elérni” – mondja ezt Kiss-Rigó László akkor, amikor tízmilliárdból építenek stadiont. De az is szívmelengető, amikor azt mondja, hogy mindezzel Szegednek szereznek majd örömet, főleg, ha majd az első osztályban játszanak.

Azért az örömszerzés más módját is választhatnák az egyházmegyénél, különösen úgy, hogy a csapatuk, amelynek épül a stadion, néhány fordulóval a vége előtt kieső helyen áll a második ligában.

false

 

Fotó: szeged-csanad.hu

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.