A WHO főigazgatója szerint a tokiói olimpiát meg kell tartani

  • narancs.hu
  • 2021. július 21.

Sport

A világnak a remény miatt van szüksége az olimpiára.

A tokiói olimpiát meg kell tartani, hogy megmutassuk a világnak, mit lehet elérni a megfelelő tervezéssel és intézkedésekkel a koronavírus-járvány közepette – jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerdára virradóra A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 138. ülésszakának vendégeként.

"Mindent megtettek, hogy ezeket a játékokat a lehető legbiztonságosabbá tegyék" – hangsúlyozta Tedrosz a szervezőkre utalva. Az eredmény fokmérője nem a zéró fertőzésszám, hanem az esetek gyors felismerése és elszigetelése, megakadályozva ezzel a vírus további terjedését- tette hozzá.

"Az életben nincsen olyan, hogy ne legyen kockázat" – hangsúlyozta a WHO-főigazgatója. A WHO hathatósan támogatta a NOB-ot és a japán házigazdát a járványügyi intézkedések kialakításában. Eljött a tervek és az óvintézkedések próbájának ideje – közölte Tedrosz.

"A remény sugarai ebből az országból kiindulva világítsák meg egy egészségesebb, biztonságosabb és igazságosabb világ kezdetét" –  fogalmazott Tedrosz, feltartva egy olimpiai fáklyát. Mint mondta, a világnak a remény miatt van szüksége az olimpiára. "Az olimpia képes összehozni, megihletni az embereket, megmutatva, hogy mit lehetséges elérni" – hangsúlyozta. A WHO-főigazgatója mindemellett borúlátó képet festett a koronavírus-járványról.

"A pandémia egy teszt, és a világ bukásra áll" – hangoztatta. Mint mondta, a járvány eddig négymillió ember életét követelte, és a július 23-án kezdődő olimpia augusztus 8-ai végére számuk százezerrel fog gyarapodni. A veszély nem múlt el – figyelmeztetett. Mint mondta, vágyálmokat kerget, aki azt hiszi, hogy a világjárvány véget ért, csak mert országában sikerült megfékezni a vírus terjedését.

A WHO vezetője erkölcsi botránynak nevezte, hogy a vakcinák 75 százalékát mindössze tíz országban használták fel. "A pandémiát már megfékezhettük volna, ha a védőoltásokat igazságosabban osztották volna el" – tette hozzá Tedrosz.

A japán fővárosban felfelé ível a járványgörbe, ami miatt a kormány nemrég szükségállapotot hirdetett Tokióban és a környező prefektúrákban. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az aggodalom a külföldi sportolók, tisztségviselők és újságírók ezreit vonzó – a járványhelyzet miatt tavaly már elhalasztott – olimpia megtartását illetően.

A japán hatóságok az egészségügyi kockázatok mérséklése érdekében elrendelték, hogy szurkolók nélkül tartsák meg a játékokat. Mindemellett az Aszahi Simbun című japán lap által a napokban közzétett közvélemény-kutatás szerint a japánok kétharmada kételkedik abban, hogy biztonságosan megtartható az olimpia.

Japánban a lakosság 34 százaléka kapta meg eddig valamelyik, koronavírus elleni vakcinának legalább az első dózisát. A járvány kitörése óta a szigetországban 840 ezernél több fertőzöttet regisztráltak, akik közül 15 055-en hunytak el a kórban. A játékokhoz köthetően eddig 67 fertőzöttet jelentettek július elseje óta, így sokan attól tartanak, hogy az olimpia "szuperterjesztő" rendezvénnyé válhat.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.