Kabalafigurát kaptak a tanuszodák

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. szeptember 9.

Sport

Halacska.

Átadták a Révész László Tanuszodát hétfőn Balassagyarmaton, a létesítmény 408 millió forintból épült, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében. A 444.hu-nak tűnt fel, hogy a tanuszodák külön kabalaállatkákat kaptak.

Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára az átadón hangsúlyozta: sok esetben lettek példaképek kisebb településekről induló sportolók, többek között Rózsa Norbert olimpiai bajnok, az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, vagy a világbajnok Milák Kristóf, akik Dombóvárról, Bonyhádról, Tárnokról érkeztek.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy egy uszoda több mint sportcentrum: az egészség helyszíne, de egyben közösségi tér is, ahol mindazok találkozhatnak, akiknek fontos az egészséges életmód.
Szólt arról, hogy négy éve indult útjára a Minden gyerek tanuljon meg úszni! program, és a cél egyre reálisabbá válik, mert újabb és újabb településeken épülnek uszodák.

Szabó Tünde alapsportágnak nevezte az úszást, ami a minőségi testedzés mellett fegyelemre tanít, javítja a testtartást és a keringést. Kitért arra is, hogy az ókori görögöknél az úszás a műveltség fokmérője volt. A gyermekeknél az írás mellett kötelező volt az úszástanulás és közfeladatot sem láthatott el az, aki nem tudott úszni – mondta.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár bemutatja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban épült tanuszodák kabalafiguráit.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár bemutatja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban épült tanuszodák kabalafiguráit.

Fotó: Komka Péter/MTI

Szabó Tünde bemutatta a programban épült tanuszodák kabalafiguráit, a „halacskák” névre hallgató rózsaszín és kék plüssállatkákat. A kabalák valamennyi létesítményben kaphatók lesznek majd, elsőként a hétfői ünnepségen részt vevő gyerekeket ajándékozták meg velük. A minisztérium felhívására több mint 250 rajz és festmény érkezett diákoktól és óvodásoktól, a nyertes kabalát Herczegh Nóra tervezte.

Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP), Balassagyarmat polgármestere azt mondta, a város lakóinak nagyon régi vágya volt, hogy korszerű, minden igényt kielégítő uszodája legyen Balassagyarmatnak. Közölte: a 8 és 16 óra közötti idő a gyerekeké lesz, előtte és utána a város polgárai is használhatják a tanuszodát.

A létesítményben hatszor tíz méteres, 80 centiméter vízmélységű kismedence, és 16-szor 25 méteres, hatsávos, 1,9 méter mély nagymedence épült.

A névadó, Révész László a Magyar Triatlon Szövetség alapító tagja, a Nógrád Megyei Triatlon Szövetség elnöke volt. Ő hívta életre Balassagyarmaton a Palóc Triatlont, és indította el a Mozdulj, Gyarmat! elnevezésű városi tömegsport rendezvényt. Révész László Béren született 1950-ben, és autóbalesetben halt meg 2003-ban.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.