Meghalt Kállai Gábor sakknagymester

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. december 31.

Sport

A korábbi szövetségi kapitány 62 éves volt.

Hatvankét éves korában elhunyt Kállai Gábor nagymester, magyar bajnok sakkozó, edző, korábbi szövetségi kapitány.

A halálhírről a Magyar Sakkozásért Alapítvány számolt be, megemlítve, hogy Kállai 1982-ben szerzett nemzetközi mesteri, 1995-ben pedig nagymesteri címet.

„Mindezen időszakban Ribli Zoltán és Polgár Zsuzsa szekundánsaként is tevékenykedett, valamint tucatnyi sakk-könyv szerzője és több újság sakkrovatának vezetője volt. Kitűnő előadókészsége és humora miatt a televíziókban is gyakran szerepelt, ahol mindig óriási lelkesedéssel, ötleteivel népszerűsítette a sakkot. Élete legjelentősebb sikerét szövetségi kapitányként érte el, amikor 2002-ben a bledi sakkolimpián a dobogó második fokára vezette a magyar férfi válogatottat” – írja az alapítvány a Facebook-oldalán.

A Magyar Sakkszövetség hivatalos honlapján arra emlékeztet, hogy az elhunyt sakkszakíró és a sakk egyik legkiválóbb népszerűsítője is volt.„Kállai Gábor az egész magyar sakktársadalom és a nemzetközi sakkélet legkiválóbb személyiségeinek személyes ismerőse, sokuknak versenyzőtársa, ellenfele, edzője, mestere volt. Nagy tudása, kiváló érzéke, humora volt ahhoz, hogy a világ legrégebbi játékát és sportját megértesse, közel hozza az emberekhez. Színes, szellemes elemzései, interjúi, televízióműsorai, cikkei, feladványértelmezései ezrekhez vitték közel a világ legcsodálatosabb logikai játékát és szellemi sportját” – olvasható a megemlékezésben, amely kitér arra is, hogy a FIDE-mesteredző számtalan országban vett részt sakkfejlesztési programok lebonyolításában. „A széles látókörű, nagy nemzetközi ismeretségi hálóval rendelkező, több nyelven beszélő, briliáns észjárású Kállai Gábor minden pillanatban sziporkázott, ötletelt, szervezett és megvalósított, még pár nappal ezelőtt is aktívan dolgozott, és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 2024-ben Magyarország, Budapest rendezi a sakkolimpiát.”

Kállai Gábort a Magyar Sakkszövetség, klubja, az MTK Budapest és a Magyar Sakkozásért Alapítvány is saját halottjának tekinti. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.