Meghalt Kállai Gábor sakknagymester

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. december 31.

Sport

A korábbi szövetségi kapitány 62 éves volt.

Hatvankét éves korában elhunyt Kállai Gábor nagymester, magyar bajnok sakkozó, edző, korábbi szövetségi kapitány.

A halálhírről a Magyar Sakkozásért Alapítvány számolt be, megemlítve, hogy Kállai 1982-ben szerzett nemzetközi mesteri, 1995-ben pedig nagymesteri címet.

„Mindezen időszakban Ribli Zoltán és Polgár Zsuzsa szekundánsaként is tevékenykedett, valamint tucatnyi sakk-könyv szerzője és több újság sakkrovatának vezetője volt. Kitűnő előadókészsége és humora miatt a televíziókban is gyakran szerepelt, ahol mindig óriási lelkesedéssel, ötleteivel népszerűsítette a sakkot. Élete legjelentősebb sikerét szövetségi kapitányként érte el, amikor 2002-ben a bledi sakkolimpián a dobogó második fokára vezette a magyar férfi válogatottat” – írja az alapítvány a Facebook-oldalán.

A Magyar Sakkszövetség hivatalos honlapján arra emlékeztet, hogy az elhunyt sakkszakíró és a sakk egyik legkiválóbb népszerűsítője is volt.„Kállai Gábor az egész magyar sakktársadalom és a nemzetközi sakkélet legkiválóbb személyiségeinek személyes ismerőse, sokuknak versenyzőtársa, ellenfele, edzője, mestere volt. Nagy tudása, kiváló érzéke, humora volt ahhoz, hogy a világ legrégebbi játékát és sportját megértesse, közel hozza az emberekhez. Színes, szellemes elemzései, interjúi, televízióműsorai, cikkei, feladványértelmezései ezrekhez vitték közel a világ legcsodálatosabb logikai játékát és szellemi sportját” – olvasható a megemlékezésben, amely kitér arra is, hogy a FIDE-mesteredző számtalan országban vett részt sakkfejlesztési programok lebonyolításában. „A széles látókörű, nagy nemzetközi ismeretségi hálóval rendelkező, több nyelven beszélő, briliáns észjárású Kállai Gábor minden pillanatban sziporkázott, ötletelt, szervezett és megvalósított, még pár nappal ezelőtt is aktívan dolgozott, és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 2024-ben Magyarország, Budapest rendezi a sakkolimpiát.”

Kállai Gábort a Magyar Sakkszövetség, klubja, az MTK Budapest és a Magyar Sakkozásért Alapítvány is saját halottjának tekinti. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.