Erőből magyarosítják a hazai fociklubokat

Pénzen vett fiatalság

Sport

Számtalan módon próbálta az elmúlt 15 év alatt a kormányzat és a Magyar Labdarúgó Szövetség előcsalogatni az ifjú tehetségeket a magyar futball mocsarából. Ám az akadémiai rendszer nagyjából csődöt mondott – holott irdatlan mennyiségű közpénzt költöttek rá. A Csányi Sándor vezette MLSZ most radikális megoldáshoz nyúlt: kér is valamit az eddig csak úgy odadobott pénzekért. De működhet-e a fociban a magyar kvóta?

Májusban valóságos háború tört ki a NER által megszállt futballklubok vezetése és a NER által megszállt Magyar Labdarúgó Szövetség között. A vita tárgya: kik a miniszterelnök kedvenc sportjának kerékkötői, és mely elvek tehetnék végre sikeressé a magyar futballt? A viszály magvát maga a miniszterelnök hintette el, aki a Trollfoci YouTube-csatornán márciusban egy „kötetlen beszélgetés” során kinyilvánította: „el kell érni, hogy minden csapatban legalább öt mezőnyjátékos magyar legyen”. A Csányi Sándor vezette MLSZ később „kiszivárgott” tervezete már keretet is adott ennek a vágynak: a júliusban elkezdődött szezontól már csak azok a csapatok jutnak hozzá bizonyos forrásokhoz az MLSZ részéről, amelyekben minden bajnoki meccsen végig játszik öt magyar játékos, akik közül legalább egynek 21 éven alulinak kell lennie. Mivel az uniós munkavállalói jogok szigorúan tiltanák ezt a fajta protekcionizmust, a szabályt ajánlásnak tüntették fel: nem kötelező betartani, de amely klub nem ezt teszi, elbúcsúzhat attól az évi 500 milliós központi támogatástól, amelynek forrása egyebek közt a szerencsejátékokból és – az állami média által jelentősen túlfizetett – közvetítési jogokból folyik be az MLSZ-hez.

Magyar magyarnak passzoljon!

Azt, hogy a májusban elfogadott rendelkezés rejt még izgalmakat, több klub is csak július 21-én, öt nappal a bajnokság indulása előtt realizálta. Mint kiderült, az államilag elismert fociakadémiát működtető klubok csapataival (DVTK, DVSC, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) szemben mások lesznek az elvárások: ezekben ugyanis a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) útmutatása szerint „a bajnoki év során legalább 7000 percet kell játszania a 2005. január 1. után született játékosoknak, amiből maximum 2000 percet a 2004. január 1. utániak is teljesíthetnek”. Azaz, ha ezek a csapatok hozzá akarnak férni az akadémiákra szánt közpénzhez, akkor nem egy, hanem két-három fiatal labdarúgót kell szinte végig szerepeltetniük a meccseken az első és a másodosztályban.

A szigor tapintható közhangulatra reagál: sokak szemét szúrja, hogy a sportágra fordított végtelen pénz ellenére még az előző szezonban is 39,5, majd’ 40 százalék volt a bajnokságban játszó külföldiek aránya, miközben sehol nincsenek a 20 év körüli magyar csillagok. A válogatott legutóbbi meccsén három olyan focista kezdett, akik nemhogy nem a magyar akadémiai rendszerből kerültek ki, de nem is az országban születtek. Pedig az akadémiák esetében nagyon sok pénzről beszélünk: a 2020-ban titokzatos szempontok alapján kiválasztott tíz fociakadémia évente egyenként 2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből. (Akkor a fentebb felsoroltak mellett a Vasasnak, a Szombathelynek és a Honvédnak is volt ilyen akadémiája.) Ez az összeg már az olyan, magyar szinten szupergazdagnak számító kluboknál is hiányozna, mint a Fradi vagy a Puskás Akadémia.

Az államilag elismert akadémiák ötlete az előző évtized végén a jelenlegihez hasonló helyzetben született. Bár akkor már tíz éve tartott a rongyrázás a fociban, érdemi fejlődés nem volt; annak ellenére sem, hogy Felcsúton például a teakonyhára is jutott 155 millió forint a társasági adó eltérítése révén felvett tao-pénzből. A kormány ekkor centralizálta az akadémiai rendszert, azzal az indokkal, hogy az erőforrások összpontosítása nyit majd végre utat a magyar tehetségek régóta áhított felemelkedésének. Csakhogy a kormány gyakorlatilag semmiféle elvárást nem támasztott azzal a tíz akadémiával szemben, amelyhez azóta nagyjából 100 milliárd forintot vágott hozzá. Az elvégzett „szakmai munka” színvonalát pedig ismét Felcsút példázza a legjobban: a klubtól 16 éves korában szépen elküldték azt a szerb hátterű, de magyar állampolgársághoz juttatott Kerkez Milost, aki végül egy rövid győri kitérő után az idén a regnáló angol bajnok Liverpool játékosa lett. Csapattársa, Szoboszlai Dominik a 2010-es évek közepén lépett ki a diszfunkcionális magyar utánpótlásképzésből. (Az igazság kedvéért említsük meg, hogy a szintén a Liverpoolhoz került Pécsi Ármin kapust valóban a felcsúti akadémia fedezte fel.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.