Erőből magyarosítják a hazai fociklubokat

Pénzen vett fiatalság

Sport

Számtalan módon próbálta az elmúlt 15 év alatt a kormányzat és a Magyar Labdarúgó Szövetség előcsalogatni az ifjú tehetségeket a magyar futball mocsarából. Ám az akadémiai rendszer nagyjából csődöt mondott – holott irdatlan mennyiségű közpénzt költöttek rá. A Csányi Sándor vezette MLSZ most radikális megoldáshoz nyúlt: kér is valamit az eddig csak úgy odadobott pénzekért. De működhet-e a fociban a magyar kvóta?

Májusban valóságos háború tört ki a NER által megszállt futballklubok vezetése és a NER által megszállt Magyar Labdarúgó Szövetség között. A vita tárgya: kik a miniszterelnök kedvenc sportjának kerékkötői, és mely elvek tehetnék végre sikeressé a magyar futballt? A viszály magvát maga a miniszterelnök hintette el, aki a Trollfoci YouTube-csatornán márciusban egy „kötetlen beszélgetés” során kinyilvánította: „el kell érni, hogy minden csapatban legalább öt mezőnyjátékos magyar legyen”. A Csányi Sándor vezette MLSZ később „kiszivárgott” tervezete már keretet is adott ennek a vágynak: a júliusban elkezdődött szezontól már csak azok a csapatok jutnak hozzá bizonyos forrásokhoz az MLSZ részéről, amelyekben minden bajnoki meccsen végig játszik öt magyar játékos, akik közül legalább egynek 21 éven alulinak kell lennie. Mivel az uniós munkavállalói jogok szigorúan tiltanák ezt a fajta protekcionizmust, a szabályt ajánlásnak tüntették fel: nem kötelező betartani, de amely klub nem ezt teszi, elbúcsúzhat attól az évi 500 milliós központi támogatástól, amelynek forrása egyebek közt a szerencsejátékokból és – az állami média által jelentősen túlfizetett – közvetítési jogokból folyik be az MLSZ-hez.

Magyar magyarnak passzoljon!

Azt, hogy a májusban elfogadott rendelkezés rejt még izgalmakat, több klub is csak július 21-én, öt nappal a bajnokság indulása előtt realizálta. Mint kiderült, az államilag elismert fociakadémiát működtető klubok csapataival (DVTK, DVSC, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) szemben mások lesznek az elvárások: ezekben ugyanis a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) útmutatása szerint „a bajnoki év során legalább 7000 percet kell játszania a 2005. január 1. után született játékosoknak, amiből maximum 2000 percet a 2004. január 1. utániak is teljesíthetnek”. Azaz, ha ezek a csapatok hozzá akarnak férni az akadémiákra szánt közpénzhez, akkor nem egy, hanem két-három fiatal labdarúgót kell szinte végig szerepeltetniük a meccseken az első és a másodosztályban.

A szigor tapintható közhangulatra reagál: sokak szemét szúrja, hogy a sportágra fordított végtelen pénz ellenére még az előző szezonban is 39,5, majd’ 40 százalék volt a bajnokságban játszó külföldiek aránya, miközben sehol nincsenek a 20 év körüli magyar csillagok. A válogatott legutóbbi meccsén három olyan focista kezdett, akik nemhogy nem a magyar akadémiai rendszerből kerültek ki, de nem is az országban születtek. Pedig az akadémiák esetében nagyon sok pénzről beszélünk: a 2020-ban titokzatos szempontok alapján kiválasztott tíz fociakadémia évente egyenként 2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből. (Akkor a fentebb felsoroltak mellett a Vasasnak, a Szombathelynek és a Honvédnak is volt ilyen akadémiája.) Ez az összeg már az olyan, magyar szinten szupergazdagnak számító kluboknál is hiányozna, mint a Fradi vagy a Puskás Akadémia.

Az államilag elismert akadémiák ötlete az előző évtized végén a jelenlegihez hasonló helyzetben született. Bár akkor már tíz éve tartott a rongyrázás a fociban, érdemi fejlődés nem volt; annak ellenére sem, hogy Felcsúton például a teakonyhára is jutott 155 millió forint a társasági adó eltérítése révén felvett tao-pénzből. A kormány ekkor centralizálta az akadémiai rendszert, azzal az indokkal, hogy az erőforrások összpontosítása nyit majd végre utat a magyar tehetségek régóta áhított felemelkedésének. Csakhogy a kormány gyakorlatilag semmiféle elvárást nem támasztott azzal a tíz akadémiával szemben, amelyhez azóta nagyjából 100 milliárd forintot vágott hozzá. Az elvégzett „szakmai munka” színvonalát pedig ismét Felcsút példázza a legjobban: a klubtól 16 éves korában szépen elküldték azt a szerb hátterű, de magyar állampolgársághoz juttatott Kerkez Milost, aki végül egy rövid győri kitérő után az idén a regnáló angol bajnok Liverpool játékosa lett. Csapattársa, Szoboszlai Dominik a 2010-es évek közepén lépett ki a diszfunkcionális magyar utánpótlásképzésből. (Az igazság kedvéért említsük meg, hogy a szintén a Liverpoolhoz került Pécsi Ármin kapust valóban a felcsúti akadémia fedezte fel.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.